Frank helyett jön a forint
Tavaly októberben a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány megállapodott a kereskedelmi bankok képviselőivel arról, hogy a devizahitelesek terhei ne szökjenek az egekbe. E megállapodás lényege, hogy a bajba került ügyfelek vagy a törlesztési futamidő hosszabbítását kérhetik, vagy a fizetési kötelezettség átmeneti felfüggesztését. Ugyancsak a megállapodás része volt, hogy az adósok - ha önhibájukon kívül nem tudják fizetni a forint árfolyamvesztése miatt folyamatosan emelkedő részleteket - kérhetik a devizahitelük forintalapúvá váltását. Ezt egyelőre nagyon kevesen vállalják, mert az átváltás hátrányos az adósok számára: csak nagyobb összegű hitelre lehet átváltani a meglévőt. És az sem véletlen, hogy ilyen nagy a svájci frank alapú hitelek száma, ugyanis a kamatuk jóval alacsonyabb, mint a forinthiteleké. Az átváltás tehát az árfolyamváltozás vesztességeit kiváltja, de behozza a nagyobb kamatterheket. Ezen próbálna segíteni a kormány.
Gyurcsány Ferenc a napokban már utalt arra, hogy a kabinet foglalkozik a helyzet megoldásával. A kormányfő - reagálva Orbán Viktor Fidesz-elnök hasonló tartalmú javaslatára - két napja azt mondta: A devizahitelek forintra váltásának szükségessége elég nyilvánvaló, erről a Pénzügyminisztérium hetek óta tárgyal. A kérdés, hogy ki állja a költségeket.
A Népszabadság értesülései szerint egy még a tervezés fázisában lévő csomag erre adna választ. Az előterjesztés szerint a megoldás a lakáscélú devizahitelek forintalapúvá alakítása, és a törlesztő részlet időszakos maximalizálása. Az ebből adódó költségeken az állam, a bank és az adós osztozna úgy, hogy a legnagyobb részt az állam vállalná. Ehhez egy elképzelés szerint a magánnyugdíj-pénztárakban lévő pénz nyújthatna fedezetet. Ez is csak korlátok között, különben a magánnyugdíj-kasszában keletkezik túl nagy hiány. Egy másik, valószínűbb változat szerint az állami finanszírozáshoz külső, IMF-forrást is bevonnak. A devizahitelek kiváltása csökkentené ugyanis az ország kockázati szintjét is, s ez - mondják kormányzati forrásaink - az IMF-nek sem lenne ellenére.
Úgy tudjuk, hogy a kormány tervezete éves szinten 260 milliárd forintos többletkiadással számol. A lakosság törlesztő részleteinek emelkedését maximalizálnák, így mintegy 200 milliárd forintnyi költség maradna, amelyet az államnak és a bankoknak kellene lenyelniük. Az adós a futamidő meghosszabbítását vállalná. E konstrukció az államra olyan terheket róna, amelyek a szükségszerű megszorítások és költségfaragások miatt sem tűnnek vállalhatónak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium nem is támogatja az elképzelést.
A kormány a napokban a Bankszövetséggel is tárgyalni kíván az elképzelésről. A Bankszövetség - a részletek ismerete nélkül - igen óvatosan kezeli az elképzelést.
A meglévő devizahitelek forintra váltásával alapvetően a havi törlesztőrészlet kiszámíthatatlansága változna meg. Nem csak a havi részletek nagyságát illetően, hiszen így a fennálló tőketartozás nagyságát is fixálnák, forintban. Utóbbi jelentősége abban áll, hogy a bankok az elmúlt években nagyon magas finanszírozási arányt vállaltak: egy megvásárolni kívánt lakás (vagy autó) vételárának 90-100, esetenként 105 százalékát is meghitelezték, devizaalapú kölcsönöknél a forint mindenkori árfolyamán. Ha a svájci frank erősödik, a frankalapú tőketartozás is több lesz a gyengébb forintban számolva. A hitel fedezetét jelentő ingatlan ára viszont nem nő, így egyrészt többet kell forintban előtörleszteni, másrészt az is előfordulhat, hogy a kölcsön forintösszege meghaladja a fedezet értékét. Ekkor viszont a bank előírhatja pótlólagos ingatlanfedezet felajánlását. Ha ilyen nincs, akkor marad a kényszerű előtörlesztés vagy a hitelnyújtó által "erősen ajánlott" hitelkiváltás egy másik, nagyobb kockázatviselési hajlandóságú bank vagy cég jóval drágább hitelére - mutatja be a mindennapi gyakorlatot a Haszonnak egy bankár.
Behozhatatlannak tűnő hátránya viszont a forinthitelnek, hogy drága. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen vezérigazgatója ezért a forinthitelre váltást rossz üzletnek minősítette. A svájcifrank-alapú hitelek 9-10 százalékos éves díjával szemben 15-19 százalék között van.
MSZP: Korlátozzák a banki mozgásteret!
Egységes árképzési szabályokra és az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozására van szükség a bankszektorban - mondta tegnap Török Zsolt szocialista képviselő. Ha a bankoknak erről nem sikerülne megállapodniuk, akkor a kormánynak kell jogszabállyal segítenie - fogalmazott, hozzátéve: a devizahitelek átalakításakor a bankok segítségét is kérik, hiszen tavaly - a válság ellenére - a szektor jelentős, 400 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárt.
