Áprilistól elnök és elnökhelyettes nélkül maradhat a Legfelsőbb Bíróság (LB), a hónap végén ugyanis - hetvenedik életévének betöltése miatt - nyugállományba vonul Kaposvári Bertalan helyettes főbíró, a parlament pedig hétfőn nem választotta meg az elnöki posztra jelölt Havasiné Orbán Máriát. Az államfő néhány hét alatt bizonyosan nem tud új jelölttel előállni, így az LB vezető nélkül maradhat. Bírósági források szerint az ítélkezési munkát ez nem befolyásolja, a napi ügyeket a kollégiumvezetők viszik.

Azt tehát minden érintett cáfolja, hogy a bíróságokat káosz fenyegetné, amint azt a Fidesz véli. Nem fenyeget az SZDSZ által emlegetett alkotmányos válság sem, hiszen a főbíró az igazságszolgáltatás egészére jószerével alig gyakorol érdemi befolyást. Van azonban néhány olyan feladat, amelyet a bírósági szervezeti törvény kifejezetten az elnök - illetve távollétében az elnökhelyettes - hatáskörébe utal. Ilyenek például a munkáltatói jogok gyakorlása, a pénzügyi-gazdasági tevékenység irányítása, az ügyviteli és igazgatási szabályok betartásának ellenőrzése.

Egyes vélemények szerint ez sem okoz gondot, mert az LB szervezeti és működési szabályzata rögzíti a helyettesítés rendjét. Erre azért van szükség, mert normális esetben is könynyen megeshet, hogy az elnök és a helyettes egy időben van távol. Ekkor átmenetileg a közigazgatási kollégium vezetője lép a helyükbe. Persze ez nem kielégítő megoldás, hiszen egy belső szabályzattal a kétharmados törvényben meghatározott hatásköröket aligha lehet másra tartósan átruházni.

Ennél jobb megoldás lenne, ha március végéig új elnökhelyettest neveznének meg. Kérdéses azonban, hogy a hónap végéig teljes elnöki jogkörben eljáró helyettes megnevezheti-e az utódját, mert a felterjesztés joga kifejezetten az elnököt illeti. Épp a jogértelmezési viták hatására vonta vissza Kaposvári a korábban a saját posztjára kiírt pályázatot. Ám néhány hete ismét megjelent a pályázat, mert az elnökhelyettes szerint
a tisztség betöltésére a szervezet működőképességének megőrzése érdekében szükség van. Erre hárman jelentkeztek.

A helyzet kulcsa az államfő kezében van. Hétfőn Sólyom László ígéretet is tett arra, hogy a törvényt értelmezni fogják, ám kérdéses, hogy milyen következtetésre jutnak. Ha az államfő elutasítja az elnökhelyettes kinevezését, bizonyos, hogy az LB-re új embert kinevezni, illetve hivatalban levő bírót - a nyugdíjazás kivételével - felmenteni senkinek nem lesz joga.

Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint a kialakult helyzetért egyértelműen az MSZP-t terheli a felelősség. Az SZDSZ-nél óvatosabban fogalmaznak, és inkább azokat a képviselőket bírálják, akik nemmel voksoltak. Szocialista politikusok viszont úgy látják, hogy minden baj forrása az államfő jelölési gyakorlata, hiszen Sólyom nem hajlandó senkivel egyeztetni. Kormánypárti körök remélik, hogy az államfő szakít ezzel, és valamennyi frakció számára elfogadható jelöltet keres.

Értesüléseink szerint Sólyom László nem változtat jelölési gyakorlatán.