Szilvia 31 éves, öt éve van férjnél, még nincs gyereke. Annak ellenére sincs, hogy férjével a házasságkötésük pillanatától készen álltak rá, hogy szülők legyenek. Csakhogy "eddig nem úgy alakult". Először a férje állásváltoztatása, aztán lakásfelújítás miatt halasztottak, most pedig, amikor mindkettőjüknek jó állása van, "túl bizonytalannak érzik a helyzetet".

Szilvia azt mondja, 35 éves kora előtt biztosan szülni fog. Nincs egyedül: a Demográfiai Intézet munkatársainak a Szerepváltozások 2009 című kötetben közzétett kutatásában 16 ezer férfit és nőt faggattak arról, hogy szeretnének-e három éven belül gyereket. A csaknem 2000 igennel válaszolót követve kiderült: a nők 31, a férfiak 27 százaléka teljesítette be szándékát. Hogy a többiek miért nem, annak az okai szerteágazók: a párkapcsolat megromlásától kezdve a biológiai akadályokon át az egyéb életcélok előtérbe kerüléséig. Egy ponton a legtöbb indoklás találkozik: a nők 71 százaléka szerint munkahelyi kilátásai előnytelenül alakulnak, ha szül, a férfiak 61 százaléka is úgy vélte, partnerének munkahelyi problémákkal kellene szembenéznie.

A gyerekvállalási kedv jelentősen különbözik attól függően, hogy milyen végzettségű és keresetű nőkről, férfiakról van szó. A férfiak magasabb jövedelme ösztönző, míg a nőké gátló tényező. Egy jól kereső férj vagy partner a gyerekvállalás után is garantálja a család megélhetését. Nők esetében minél magasabb a kereset, annál nagyobb jövedelemről mondanak le a gyerek miatt, és ezt már gyakran nem vállalják. Az alacsony jövedelmű nők nagyobb eséllyel vállalnak gyerekeket, mint a közepes vagy magasabb jövedelműek, mert a gyenge fizetést kiváltja az anyaság öröme, illetve az ilyenkor járó ellátások.

Kapitány Balázs, a kutatás egyik készítője szerint a legkisebb valószínűséggel az átlagos, illetve a valamivel átlag felett kereső nők fognak a szándékaik szerinti időpontban szülni: négyötödüknél el is maradt a tervezett gyerekvállalás. - Ez magyar sajátosság: a legtöbb európai országban minél iskolázottabb egy nő, annál kevesebb gyereke van. Magyarországon viszont a középosztály nem vállal gyereket, annál feljebb már gyakran más a helyzet - mondja a demográfus.

A kutatók vizsgálták az első után további gyereket tervező anyák helyzetét. Ők még alacsonyabb arányban tudják megvalósítani elképzeléseiket: mindössze 13 százalékuknak sikerült a tervezett időben újabb gyermeket szülni. Ez alól - akárcsak a gyermektelen nők esetében - a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmű nők jelentenek kivételt: 30 százalékuk valóban újra szült. - Ha valaki nem esik újra teherbe az anyasági ellátás ideje alatt, nagyon kis esélye marad a következő gyerek vállalására - állítja a kutató. Kapitány Balázs szerint így ugyanis "több gyereket vállalhatnak egy kockázattal", hiszen ha egy nő a szülés után visszatér dolgozni, már nem szívesen vállalja újra a kimaradás-viszszatérés megpróbáltatásait.

A kutatók szerint az, hogy a tervezett gyerekek csak ritkán születnek meg, arra utal, hogy az életpályák ma rosszul tervezhetők. (Fontos tudni, hogy a kutatás a válság előtt készült - A szerk.) Ugyanakkor a megkérdezettek ragaszkodtak álmaikhoz: szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy ha újabb három év múlva felkeresik őket, már meglesz az új baba.

Veronika 34 éves, az elmúlt négy évben két - tervezett - gyermeke született. Az első gyerek születése után olyan zökkenőmentes volt a visszatérés a munkahelyére, hogy ez bátorságot adott a következő terhességhez.

- Sokakkal ellentétben könnyen találtam bölcsődei és óvodai helyet is a fiamnak, a munkahelyemen pedig kötetlen munkaidőben dolgoztam - mondja. Így három évvel a fia születése után újra gyereket vállalt. Igaz, a két gyerek között eredetileg kisebb korkülönbséget szerettek volna. Veronika azt mondja, annyira "legatyásodtak" az alatt a másfél év alatt, amíg otthon volt a nagyobbik gyerekkel, hogy muszáj volt egy kicsit tovább dolgoznia, hogy összeszedjék magukat anyagilag.

Lesz-e kistestvér?