Kiskapun át az iskolába
Kinga éppen abban az évben lett tanköteles korú, amikor bevezették az új beiskolázási rendet, így körzeten kívüli iskolába csak sorsolás útján juthatott volna be. A 2007-ben bevezetett új szabályok szerint ugyanis az iskoláknak először a körzetben lakó gyermekeket kell fölvenniük, majd a halmozottan hátrányos helyzetűeket, az esetleges üres férőhelyekre pedig sorsolás útján lehet bekerülni. Kinga szülei azonban annak rossz híre miatt nem szerették volna a körzetes iskolába íratni gyermeküket, és Fortuna kegyeire sem akarták bízni iskolai pályafutását. Ezért megkeresték a kiskaput. Az édesanya és Kinga átjelentkezett a kiszemelt iskola körzetében lakó barátjuk lakásába, így már "megfelelő" lakcímkártya birtokában mehettek beiratkozni: föl is vették. Pár hónappal később visszajelentkeztek a saját lakásukba. Később az is kiderült: a körzeti iskolába a két tervezett osztályba összesen 15 gyerek jelentkezett.
Ez nem egyedi eset. Budapest egyik nagy kerületének népszerű iskolájában például tavaly kevesebb férőhelyük volt, mint ahány "körzetes" diákjuk. Az iskola az agglomeráció vonzáskörzetébe tartozik, így a kerületből kiköltözött szülők jó kapcsolatokkal rendelkeznek régi lakhelyükkel: hozzájuk tudnak átjelentkezni. Ilyen esetben másik kötelező felvételt nyújtó iskolát kell kijelölni. Erre végül mégsem került sor, mivel a körzetesek egy része magától másik iskolát választott. Az iskola igazgatónője, aki nem akart névvel nyilatkozni, azt mondja: tanulóik ötöde valószínűleg nem a körzetben lakik, ők azonban ezt nem tudják ellenőrizni, hiszen csak a lakcímkártyát kérhetik el. Megjegyezte: több szülő egyébként nem is feltétlenül a "rossz" iskola elkerülése miatt próbál átjelentkezéssel ügyeskedni. Az agglomerációban laknak, de Budapesten dolgoznak. Így már fél 7-kor el kell indulniuk otthonról, hogy beérjenek a munkahelyükre, de a gyereket nem tudják a helyi iskolában ilyen korán leadni.
Az új beiskolázási rendet a szegregáció csökkentése érdekében vezették be, azért, hogy ne legyenek "elit" és "gettó" iskolák. A jobb szociális körülmények közt élő szülők ne vigyék el gyermekeiket a megbecsültebb iskolákba, tovább erősítve ezzel az iskolák közötti különbséget. A kiskapu azonban most is az előnyösebb helyzetben lévő szülőknek kedvez, hiszen az iskolázottabb réteg tisztában van a szabályokkal - és a kiskapukkal is.
A jelenség méreteit csak becsülni lehet. Gyöngyös esete kapcsán, például. - Az előző tanévre szóló beiskolázáskor meghatároztuk az iskolakörzeteket: a népesség-nyilvántartó és az óvodák adatai alapján fölmértük, hány iskoláskorú gyermekre lehet számítani - mondja Pásztor Ferenc, az önkormányzat intézményi és humán kapcsolatok igazgatóságának vezetője. Egy hónappal később azután a beiratkozáskor az eredetileg számoltnál 25-tel több gyermek jelent meg a város népszerű iskolájának körzetében. - Először számítógépes hibára gyanakodtunk, de nem az volt, feltehetően átjelentkeztek a szülők - mondja Pásztor Ferenc. Gyöngyösön évente 270-300 elsős kezdi meg az iskolát, vagyis az "átjelentkezők" úgy 10 százalékot tesznek ki. - Ellenőrizni és retorziókat alkalmazni velük szemben azonban nem lehet, hiszen érvényes lakcímkártyájuk van. Az eset nem okozott problémát, mert a körzetből sokan másik iskolát választottak, így jutott elég férőhely.
- A családjogi törvény értelmében a kiskorúnak az a lakhelye, ahol életvitelszerűen él, így a szülők eljárása a törvény megkerülése - mondja Hegyiné Pallaghy Szilvia, az oktatási tárca osztályvezetője. Mint mondta: a minisztériumhoz is érkeznek információk arról, hogy a szülők átjelentkeznek, de ez inkább csak Budapest, illetve néhány nagyváros népszerűbb iskolája esetében fordul elő. Az országos kép viszont az, hogy kevesebb a gyerek, mint a férőhely, így az iskolák örülnek, ha jelentkezik hozzájuk diák, sorsolásra is alig van szükség.
