A közlekedési tárca elvetette a rendőrség azon KRESZ-módosítási javaslatát, hogy a jövőben a lámpával nem védett zebrák előtt 20 méterre az autósoknak kötelező legyen 30 kilométer per órára csökkenteni a sebességet.

A rendőrség tavaly májusban állt elő ezzel a javaslatával, közvetlenül azután, hogy Pécs kertvárosában egy autós a zebrán halálra gázolt egy babakocsit toló nagymamát. Az aszszony és a kisbaba is meghalt. "Ausztriában tíz autós közül hét akkor is megáll a zebra előtt, ha a gyalogos még nincs egyértelmű elsőbbségi helyzetben, nálunk ezzel szemben tízből nyolc akkor sem, ha a gyalogos már lelépett az úttestre" - így érvelt a rendőrség a szigorítás mellett.

A közlekedési tárca szerint azonban ez bizonyosan nem jó megoldás. Már csak azért sem, mert szerintük nem vált be az a korábbi KRESZ-módosítás sem, amely a vasúti átjárókon való áthajtás előtt tette kötelezővé az autósoknak a sebesség csökkentését.

A rendőrség ezt vitatja. Álláspontjuk szerint a tragédia végkimenetele szempontjából majdnem mindegy, hogy mekkora sebességgel hajt egy több száz tonnás szerelvény elé egy autó. A vasúti átjárókban amúgy is elsősorban azért írtak elő sebességkorlátozást, hogy rákényszerítsék őket: nézzenek körül, mielőtt a sínekre hajtanak. Ha valaki nem néz körül, vagy ha a fénysorompó piros jelzése ellenére a sínekre hajt, akkor már nincs mit tenni.

Más a helyzet az utakon. Nem csak azért, mert ott már lényegesen nagyobb jelentősége van annak, hogy mekkora sebességgel ütközik az autó a gyalogossal. Minél kisebb az ütközési sebesség, annál nagyobb a gyalogos túlélési esélye.

Budapesten a napokban történt egy kettős halálos gázolás a zebrán. Az Istenhegyi úton egy autós egy 82 éves nőt és annak 85 éves férjét ütötte el. A rendőröknek később azt mondta: látva a gyalogátkelőhelyet jelző táblát, 50-ről 40-re lassított. Úgy gondolta, ezzel eleget tesz a KRESZ azon előírásának, amely szerint az autósoknak "fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel" kell megközelíteniük a gyalogátkelőhelyeket.

A tragédia körülményeinek vizsgálata szakértők segítségével folytatódik. Azonban az már most kijelenthető, hogy a gázoló autós nem tett eleget
a KRESZ rendelkezéseinek. Mert bár a közlekedési jogszabály nem határozza meg pontosan, mi számít mérsékelt sebességnek, a bírói gyakorlat e tekintetben évek óta következetes és állandó. Eszerint az az autós közelíti meg fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel a gyalogátkelőt, aki nem hajt gyorsabban 30-35 kilométeres sebességnél. A rendőrség a javasolt KRESZ-módosításban lényegében ezt a bírói gyakorlatot ültette volna át, mondván, a Döntések tárában közzétett irányadó Bírósági határozatokkal ellentétben a KRESZ-t valamennyi autósnak ismernie kell.

Bár belátható időn belül nem lesz kötelező a lassítás a zebrán, ez autósok jobban teszik, ha az esetben nem a KRESZ betűjét, hanem a bírói gyakorlatot tartják szem előtt.

Ma még azt sem lehet tudni, lesz-e, s ha igen, akkor mikor új KRESZ, amely mindenki számára egyértelművé tenné a szabályozást. Lapunk egy éve számolt be arról, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elkészítette az immár 34 éves közlekedési szabálygyűjteményt felváltó új KRESZ tervezetét - amely egyebek mellett a zebrák előtti kötelező sebességcsökkentést is előírta volna. Azonban a témában illetékes két tárca (a közlekedési, valamint az igazságügyi és rendészeti) azóta is vitázik az új KRESZ kihirdetésének módjáról. Jelesül arról, hogy kormány- vagy miniszteri rendeletben tegyék-e közzé az új közlekedési szabályokat, illetve, hogy a KRESZ mely rendelkezéseit szükséges esetleg törvényben szabályozni.

Tavaly májusban, az objektív felelősség és az ittas autósokkal szemben elrendelt nulla tolerancia bevezetésekor még úgy tűnt, nem lesz jogi akadálya a zebrák előtti lassítás kikényszerítésének. Akkor a rendőrség azt ígérte, hogy a 30-as szabály hatálybalépésének másnapján a gyalogátkelőhelyekre telepítik az összes sebességmérőjüket, hogy gyorsan megtanulják az autósok, mit is jelent a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség.

Januárban és februárban tovább csökkent a halálos kimenetelű balesetek és a közúti balesetben elhaltak száma Magyarországon. Az elmúlt év azonos időszakához képest 16-tal kevesebb volt a baleset, és 18-cal kevesebben veszítették az életüket. A rendőrség ezt a múlt év tavaszától alkalmazott objektív felelősség elvével és az ittas autósokkal szemben bevezetett nulla tolerancia gyakorlatával magyarázza. Negyven évre visszamenőleg tavaly csökkent először ezer alá Magyaroszágon a közlekedési balesetben elhunytak száma. A balesetek nyolcadát továbbra is az ittas vezetők okozzák.

Belátható időn belül nem lesz a gyalogosok védelmét erősítő KRESZ-módosítás