Kormánymozdulatok a Reformszövetség felé
A Reformszövetség gazdasági munkacsoportjának vezetője, Békesi László lapunknak elmondta, folyamatosak a tanácskozások a szövetség szakértői és a kormány között. Tegnap például a Pénzügyminisztériumban egyeztettek bizonyos adatokról, amelyeket nem egyformán értelmeztek korábban. Békesi szerint a helyzet változásával az érik meg a kormányzatban is, hogy inkább a Reformszövetség javaslatához kell közeledni, mintsem a saját csomagja mellett kitartani. Hozzátette: még nem tudja, hogy mely konkrétumokat hajlandó a kormány átvenni.
Nem változott az MSZP álláspontja a Reformszövetség javaslataival kapcsolatban, mondta Lendvai Ildikó frakcióvezető. Igaz, nem járultak hozzá, hogy a parlament sürgősséggel tárgyalja ezeket. Ennek az az oka, hogy szeretnék, ha előbb részletesen és mélyrehatóan értékelnék a javaslatokat a parlament szakmai bizottságai. "Ha elkezdtük volna a tárgyalását, még aznap kellett vagy lehetett volna módosító indítványokat is beadni a javaslatokhoz és dönteni azokról, ami komolytalanná tenné az egészet" - érvelt tegnap Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető a közszolgálati televízió reggeli műsorában. Elmondta, hogy a csomagot kiadták az illetékes bizottságoknak, amelyek összevetik azokat a kormány- és más javaslatokkal; a plenáris tárgyalás akár már jövő héten megkezdődhet. Az MSZP frakcióvezetője a Népszabadság kérdésére úgy fogalmazott: "amit a Reformszövetség javasol, abban irányvitánk nincs. A Reformszövetség nagyon világosan, logikusan, impozáns módon fölvállalta, hogy mit kíván a gazdaság érdeke. Nyilván mellé kell tenni, hogy mi az, ami ebből társadalmilag viselhető". (Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyes ajánlások társadalmi hatását dermesztőnek nevezte).
A Népszabadság úgy értesült, hogy az MSZP és a kormány csak néhány pontot igyekszik a végsőkig védeni. A 13. havi nyugdíj azonnali eltörlését például elutasítják. Ragaszkodnak a gyes hároméves időtartamához is, amit a Reformszövetség kettőre csökkentene. A nyugdíjkorhatár emelését viszont hajlandó lenne a kormány előbbre hozni: az eredeti 2016-ról 2013-ra. A nyugdíjemelés kiszámításának módját tekintve a kormány, miként a Reformszövetség is, elhagyná a svájci indexálást. A szocialisták tervében ez a rendszer csak a GDP legalább kétszázalékos növekedése fölött lépne be, ami most nem tűnik közeli időpontnak.
Az adórendszer változtatásban is lehet közeledés: a kormány az alsó szja-kulcsot 19-re emelné, a Reformszövetség 18 százalékon hagyná. A kormány ebben rugalmas, amennyiben a Reformszövetség olyan javaslattal él, amellyel megőrizhető az adóváltozás nullszaldója, tehát ellentételezi az alsó sávhatár emelését. A Reformszövetség által javasolt ötmilliós határ viszont tulajdonképpen egykulcsos adót jelentene, amelyet az MSZP igazságtalannak tart, elutasít.
Közeledhetnek az álláspontok a járulékcsökkentésben. A Reformszövetség ötszázalékos, általános és azonnali csökkentést, s vele együtt az eho (egészségügyi hozzájárulás) drasztikus emelését javasolja, a kormány ötszázalékos, de lépcsős csökkentést, illetve az eho szinten tartását. Forrásaink szerint a kormány egy korábbi javaslatában szerepelt már az eho megemelése, végül azért döntöttek a mostani verzió mellett, mert ez a kis- és középvállalkozásokat segíti inkább. A Reformszövetség javaslata szerintük elsősorban a nagyvállalkozóknak kedvez. Ezzel együtt forrásaink szerint elképzelhető az eho megemelése és erősebb járulékcsökkentés, ha erről az OÉT-ben meg lehet állapodni. Tárgyalási alap az áfakulcs újabb egyszázalékos emelése is: a Reformszövetség ugyanis a normál kulcs 24 százalékra való feltornászását ajánlja, de csak átmeneti jelleggel. Úgy tudjuk, a kormány adott esetben ezt is el tudja fogadni.
Nehezebb a helyzet az egységes ingatlandó ügyében. A szövetség ajánlása azonnali bevezetés harmincmilliós értékhatárral, a kormány csak 2011 után szeretné, fokozatosan, de átfogóbb jelleggel. Nyitottnak mutatkoznak azonban arra, hogy most bevezessenek egy alacsonyabb értékhatárt, majd fokozatosan terjesszék ki.
Az MDF rendkívüli ülést kért Sólyomtól
Az országgal szemben kialakult általános befektetői bizalmatlanság, valamint a kormánnyal szembeni ellenszenv miatti drámai a helyzetre hivatkozva péntekre az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi az államfőnél Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A Köztársasági Elnöki Hivatal reagálása szerint az Alkotmány és a Házszabály értelmében az államfő nem jogosult rendkívüli ülés összehívására, az ülések öszszehívásáról _ az alakuló ülés kivételével - a házelnök gondoskodik. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ma reggel a Reformszövetség képviselőivel találkozik.
A Reformszövetség válságkezelő csomagjának fő pontjai
a 13. havi nyugdíj azonnali eltörlése
nyugdíjkorhatár gyorsabb emelése (2013-ig, 65 évre)
svájci indexálás eltörlése, csak inflációkövetés
korengedményes nyugdíjbalépés szigorítása
családi pótlék, szocpol támogatás jövedelemkorláthoz kötése
a gyes és a gyed hároméves idejének lecsökkentése két évre
a gáz- és távhőtámogatás jövedelemhatárhoz kötése
70-80 ezres leépítés a közszférában
alsó adókulcs 18 százalékon hagyása, ötmillióra emelt sávhatár
az alsó sávhatár feltolása évi ötmillióra, de csak 2011-től
a szolidaritási adó megszüntetése 2010-től
5 százalékos - korlátozás nélküli járulékcsökkentés
további 3 százalékos járulékcsökkentés 2010-ben, két év múlva újabb mínusz két százalék
az eho (egészségügyi hozzájárulás) megemelése 1950 forintról 5000-re (2010-től)
a négyszázalékos különadó megszüntetése
a társasági nyereségadó 16-ról 18 százalékra való emelése (kkv-knál marad 10)
az áfakulcs 24 százalékra való emelése, de csak átmenetileg
egységes ingatlanadó bevezetése már idén (30 milliós érték felett)
A kabinet válságkezelő csomagja
a 13. havi nyugdíj beépítése 2010. január elsejétől, az ezt követően nyugdíjba vonulóknak már nem járnák a pluszilletményt
nyugdíjkorhatár 65 évre emelése 2016-tól fokozatosan
a svájci indexálás és az inflációkövető korrekció ötvözése
az alanyi jogon járó juttatások (pl: családi pótlék) adó alá vonása
a gyed igénybevételének szigorítása, folyósítás maximum két évig
a gáz- és távhőtámogatásnál a rászorultsági elv érvényesítése
önkormányzati reform (képviselők számának felezése)
kisebb parlament, egyfordulós, listás választási rendszer
képviselői tiszteletdíj rendezése
alsó adókulcs 19 százalékra emelése, a sávhatár 2,2 millióra emelése (2010-től 3 millióra)
a szolidaritási adó megszüntetése
5 százalékos járulékcsökkentés - de júliustól jövő januárig csak a minimálbér kétszereséig
az eho (egészségügyi hozzájárulás) változatlanul hagyása
a vállalkozások különadójának megszüntetése 2010-től
a társasági nyereségadó 19 százalékra való emelése
a természetbeni juttatások és az adóalap-kedvezmények megszüntetése
az áfa normál kulcsának három százalékpontos emelése
egységes ingatlanadó, de csak 2011 után, fokozatosan bevezetve
