Kiemelt uniós projekteket ír át a válság
Várhatóan visszavonnak több, döntően uniós finanszírozású kiemelt kormányprojektet, hogy az így felszabaduló forrásokat más célokra használja fel az ország. Elsősorban a versenyképességet erősítő, munkahelyeket megőrző tervek mielőbbi megvalósítására szánják a pénzt. Emlékeztetőül: a kiemelt beruházások az Új Magyarország tervben stratégiai jelentőségű fejlesztéspolitikai célok megvalósítását tűzik célul. Ezeknek az országos vagy regionális jelentőségű és többnyire nagy költségvetésű beruházásoknak a támogatásáról nem pályázatok útján, hanem kiemelve, egyedileg dönt a kormány. (A kiemelt projektek nem azonosak az úgynevezett nagyprojektekkel, mint például a debreceni villamos-fejlesztés.) A kiemelten kezelt beruházásoknak meg kell felelniük a szigorú uniós és hazai követelményeknek, viszont közvetlen vetélytársakkal nem kell megküzdeniük.
Ez azonban - mint azt a mostani döntés is mutatja - nem garancia az uniós pénzre: a vállalások nem teljesítése esetén egy-egy kiemelt projekt is eleshet a biztosnak hitt támogatástól. Szakértők szerint ezért a ma várható döntés túlmutat önmagán: azt üzeni az uniós pénzekre számító projektgazdáknak, reménybeli kedvezményezetteknek, hogy a kormány a világgazdasági válság miatt a korábbinál is szigorúbb gyakorlatot követ az uniós pénzek felhasználásánál - az önhibájából késlekedő vagy gyenge minőségű előkészítő munkát végző pályázóktól a pénz átkerülhet másokhoz. "Az elsőbbség most azoké, akik gyorsan és hatékonyan tudnak munkahelyek megőrzését szolgáló elképzeléseket tető alá hozni. Ezek a projektgazdák nem maradhatnak támogatás nélkül csak azért, mert mások akár másfél éve stoppolják a biztosnak hitt uniós pénzeket" - mondta egy forrásunk.
Információink szerint a két legnagyobb közérdeklődésre számot tartó kiemelt projekt, amelyet ma visszavonnak, a budai Vár - több elemet magába foglaló (Szent György tér, Dísz tér stb.) - rekonstrukciója, illetve a komáromi monostori erőd továbbfejlesztése.
Az előbbi visszavonása már tavaly borítékolható volt, amikor az I. kerület fideszes polgármestere hároméves építési tilalmat rendelt el a honvédség egykori főparancsnokságának épületére, ezzel ejtve "túszul" a beruházást. A kormány kivonulása a monstre rekonstrukcióból most válik véglegessé. A monostori erőd helyreállításának teljes terve - fejlesztéspolitikai szakemberek szerint - arra sem volt alkalmas, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség segítségével élni tudjon: az első, teljesen irreális, szakmailag megalapozatlan költségvetés láttán ugyanis az NFÜ szakemberei újabb nekifutási lehetőséget biztosítottak a projekt gazdáinak, de a sokadik kör sem hozott eredményt. A turizmus élénkülését szem előtt tartó projekt a hírek szerint "túlárazott" és helyenként "dilettáns". (Egy kétszáz fős éttermi kapacitást például étterem- és konyhafőnök nélkül is működtethetőnek tartott).
A visszavonások további tucatnyi tételt tartalmazó listája zömmel fél- és kétmilliárd forint közötti infrastrukturális projekt: négy vagy öt számjegyű utak beruházási terve. A visszavonás oka ezek esetében "barátságosabb", mint az előzőekben említettek: volt, ahol nagymértékben módosult az eredetileg tervezett úthossz, mert az önkormányzat magánbefektetők bevonásával is tető alá tudta hozni a projektet, volt, ahol hazai forrásból sikerült megvalósítani a tervezett út megépítését, és volt, ahol "csak" a határidőket csúszták le, de a projekt átkerülhetett a következő két év akciótervi időszakának tervei közé. A Gloriette- és a Havanna-lakótelepek villamossal történő összekötésének kiemelt projektje most azért került le a listáról, mert időközben kiderült, hogy előre nem látott területszerzésre lesz szükség a tervek megvalósításához.
Magyarország eddig 335 kiemelt projektet hagyott jóvá, mintegy 1900 milliárd forintért. Ezek közül 136 már a támogatási szerződésig jutott - összértékük 980 milliárd forint.
