Hozzátette: többen gondolják, hogy a jogalkalmazók a mostani keretek közt is hatékonyabban léphetnének fel, de a kormánynak nincs befolyása az igazságszolgáltatásra, csak az alkotmányon keresztül lehetne. Az Ab gyakorlata szerint pedig a gyűlöletbeszéd csak akkor szankcionálható, ha az az erőszak közvetlen veszélyét váltja ki.

A miniszter szerint fontos, hogy a Fidesz a javaslatra nem mondott nemet. A tegnapi ötpártin arról beszéltek, létezik-e a probléma, és arra alkotmánymódosítással kell-e választ adni, a jövő héten pedig már a konkrét normaszövegről egyeztetnek - közölte. Arra a kérdésre, hogy a kormány az alkotmánymódosításról való megegyezés érdekében támogatná-e a Fidesz "három csapás" javaslatát, kijelentette: bízik benne, hogy egyetlen politikai erő sem akar ilyen üzletet kötni. Szerinte két különböző dologról van szó. Az ugyanis, hogy vessünk véget az etnikai, vallási alapú gyűlöletkeltésnek, független az erőszakos személy elleni bűncselekmények elkövetőinek szigorúbb szankcionálására vonatkozó javaslattól. Tegnap a Fidesz képviselője az alkotmánymódosításra nem mondott ugyan nemet, ám Kontrát Károly szerint pótcselekvésről van szó. A megoldást a "három csapás", tehát az erőszakos bűncselekményt visszaesőként elkövetők szigorúbb büntetése jelentené, a rendőrség megerősítése, továbbá a büntetőeljárások hatékonyságának és gyorsaságának fokozása. A parlament hétfőn nem tűzte napirendre a "három csapást", ám a Fidesz továbbra is ebben látja a megoldást. Vagyis: a harmadik erőszakos bűncselekmény esetén a bíró kötelezően a maximális büntetési tétel kétszeresét szabná ki, és ha az meghaladná a húsz évet, a vádlottra tényleges életfogytig várna.

A szaktárca vezetője többeket felkért, hogy véleményezzék a javaslatot, és arról a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Ügyvédi Kamara és a TASZ is elutasítóan nyilatkozott. Az ötlet elhibázott, hiszen a szankciók szigorítása soha nem vezetett eredményre - ebben nagyjából szinte mindenki egyetért. Egyébként a bűncselekmények száma - ezen belül az emberöléseké is - az utóbbi néhány évben inkább csökkent, tehát ez sem indokolja a Btk. módosítását. A javaslat ugyanakkor jelentősen szűkítené a bírák mozgásterét, hiszen bizonyos esetekben nem lenne lehetőség arra, hogy a vádlott körülményeihez igazított ítéletet hozzanak. Nem kizárt, hogy e szabályozás az alkotmányosság próbáját sem állná ki.

A Fidesz által benyújtott törvénytervezet a Kaliforniában alkalmazott módszer adaptációja, ám mértékadó amerikai és európai kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a drákói szigor felemás eredményeket hozott - utal egy újabb szempontra Finszter Géza kriminológus. Bizonyos területeken csökkent a bűncselekmények száma, ám a foglalkoztatási helyzet és az életszínvonal javulása is magyarázhatja. Másfelől az új rezsim elsősorban ott bizonyult eredményesnek, ahol megerősítették a rendőrséget is. A bűnelkövetők egyébként minderre gyakran úgy reagáltak, hogy más, kevésbé kockázatos helyszínt választottak.

- Rossz nyomon jár, aki úgy véli, hogy a hazai büntetéskiszabási gyakorlat enyhe lenne - tette hozzá Finszter. Ma a népesség számához viszonyítva hetven-nyolcvan százalékkal többen ülnek börtönben, mint bármelyik nyugat-európai országban, a kiszabható büntetési tételek pedig csaknem kétszer súlyosabbak. A Fidesz-javaslat a kutató szerint a rendpárti közvéleményt megcélzó, szakmailag felelőtlen és megalapozatlan politikai fogás.