"Be kell csukni a kiskapukat"
Néhányan a civil szektor kutatói közül végeztek egy kísérletet. Megírták egy alapítvány bejegyzési kérelmét, majd szó szerint ugyanazt a szöveget benyújtották a fővárosi és az öszszes megyei bírósághoz. Az eredmény: három bíróság elfogadta a kérelmet, kettő elutasította, tizenöt pedig - különböző indokokkal - visszaküldte hiánypótlásra.
Nagy Ádám, a Civil Szemle című folyóirat főszerkesztője, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) tanácsának nemrégiben megválasztott elnöke ezzel a példával érzékelteti, hogy húsz évvel a rendszerváltás után módfelett időszerű lenne felülvizsgálni a jogalkalmazási gyakorlatot és a jogszabályi környezetet. Az addig rendben van - folytatja -, hogy ma már 24 órán belül bejegyeznek egy gazdasági céget, az alapítványok esetében viszont akár hónapokig is elhúzódhat a procedúra. És láthattuk: a bíróságok döntési mechanizmusa fölöttébb kiszámíthatatlan.
Az NCA az idén mintegy nyolc-, jövőre várhatóan megközelítőleg kilencmilliárd forint sorsáról rendelkezik. A tanács, amelynek Nagy Ádám az elnöke, a stratégiai irányítást végzi, a konkrét támogatásokról - pályáztatási rendszerben - az úgynevezett kollégiumok döntenek. Az újdonsült elnök szerint a civil alapprogram a magyar viszonyokhoz mérten átláthatóan és tisztességesen működik, de ez nem jelenti azt, hogy semmin nem kell változtatni. Hiába hoztak összeférhetetlenségi szabályokat és léptettek életbe különféle korlátozásokat, továbbra is érvényes: azok a szervezetek, amelyek képviselői bekerültek valamelyik kollégiumba, jellemzően jóval több támogatást kapnak az átlagosnál.
Bár a kapcsolati hálókat nem mindig könnyű feltérképezni, Nagy Ádám elmondása szerint némelyik civil vezető valóságos "szervezetbokrot" épített maga köré. (Összességében így évi 30-40 millió forint is nyerhető az NCA-tól.)
Az NCA tanácsának elnöke hangsúlyozza: az ügyeskedők által kihasznált jogi kiskapukat be kell csukni. Ez nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is a jogalkotónak.
Alapítványokhoz és egyesületekhez kötődő pénzügyi botrányoktól hangos a sajtó, Nagy Ádám azonban nem hiszi, hogy a visszaélések száma nőtt volna az utóbbi években. Nagyságrendileg biztos, hogy nem. Az esetek nagy részének egyébként nincs köze a civil szektorra vonatkozó szabályokhoz. Olyan ez - mondja -, mint amikor a Zeneakadémiáról ellopják a zongorát. Az sem a kultúra finanszírozásának a kritikája, hanem sima bűnügy, ami a rendőrségre tartozik.
A magyarországi nonprofit szervezetek helyzetéről a Civil Szemle című folyóirat az idén is készített jelentést. Bíró Endre írása például a szektor jogi környezetével foglalkozik, Ligeti György az üzleti szférával ápolt kapcsolatokkal, Márkus Eszter a civil szervezetek megítélésével - a sajtó tükrében. Cziboly Ádám tanulmánya megállapítja: az elmúlt két évtizedben sok intézkedés történt, ami kedvező a civil szektornak, ugyanakkor jogos kérés az állam felé, hogy csak olyan mértékben támasszanak elvárásokat a civilekkel szemben, amilyen mértékben maguk is betartják vállalásaikat. Visszás például, hogy a pályázó esetenként csupán néhány napot kap hiánypótlásra, miközben az őt megillető támogatás kifizetése néha egy évet is késik.