Az iskolák tizedét államosítanák

2009-03-04

Első körben 100-200 iskola, a későbbiekben további 300-400 közoktatási intézmény fenntartói jogát venné át az állam. A szakmai érdekvédelmi szervezetek többsége egyetért az elképzelésekkel.

Már akár a 2010-2011-es tanévben megjelenhet az oktatási palettán 100-200 állami fenntartású iskola - közölte tegnap Hiller István a közoktatási érdekvédelmi szervezetekkel folytatott egyeztetés után. A Pedagógusok Szakszervezete, illetve a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet támogatta elképzeléseit.

Hiller István az esélyegyenlőség javítása érdekében vezetné be a fenntartók sorába az államot is (jelenleg a közoktatási intézmények 90 százalékát az önkormányzatok, hét százalékát az egyházak, három százalékát alapítványok, egyesületek tartják fönn). Mint mondta: nincs olyan hazai és nemzetközi vizsgálat, amely ne az óriási esélykülönbségeket említené a közoktatás egyik legnagyobb problémájaként.

A magas színvonalú sztenderddel csökkenthető a szegregáció - fogalmazott Hiller István, aki úgy véli, hogy a folyamat végén már 300-500 iskola működhet az állam fenntartásában (jelenleg 3500 közoktatási intézmény van).

A fenntartói jogot tárgyalások útján venné át az állam, már ha meg tudnak egyezni a feltételekről. A miniszter hangsúlyozta: mindez nem jelentene igazgatóváltást vagy pedagóguselbocsátást, épp ellenkezőleg: a minőségi munkát végző pedagógusok biztonságban lennének.

Az önkormányzatok jelenleg a normatíván fölül további 35-60 százalékot tesznek hozzá iskoláik költségeihez. A miniszteri terveket elutasító Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke épp ezt kifogásolja: ha ez a pénz megvan, miért nem adják oda az önkormányzatoknak? A szakszervezeti vezető azt mondta: nincs okuk támogatni az állami iskolákról szóló miniszteri elképzelést, mert bár az esélykülönbségek csökkentésével egyetértenek, de szerintük ez nem megoldás a problémára.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.