Bohócok, provokátorok vagy veszélyes uszítók?
Sok mindenre felszisszentem az elmúlt években, ami az ízlésemet sértette, de ettől még nem gondolom, hogy büntetni kellene ezeket a megnyilvánulásokat - mondja Babarczy Eszter kultúrtörténész. Szerinte a szélsőséges lapokban, internetes oldalakon olvasható vélemények komolytalanok. - Ezek büntetése megadná a lehetőséget, hogy szerzőik a terror áldozatának érezzék magukat - teszi hozzá. A szociológus úgy véli, hogy egy publicistának nincs valódi hatalma, azért mond "nagyot", hogy többen olvassák, de ettől még ezek a vélemények "bohóckodások" maradnak. Szerinte sokkal nagyobb baj, egyenesen katasztrófa lenne, ha a nagypolitika szereplői állnának elő hasonló mondatokkal, ez azonban eddig nem történt meg. - Nálam az nem fér bele, amit Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány mondott, miszerint a romákkal nem lehet együtt élni. Neki ugyanis tényleges hatalma van - állítja.
- A gyűlöletbeszéd szankcionálásához szükséges alkotmánymódosítás kétharmados törvény, éppen ezért azt gondolom, hogy a miniszterelnök sem azért vette elő, mert komolyan gondolja, hanem hogy lekösse két-három napra a média figyelmét - állítja György Péter esztéta. Ami az elmúlt évek gyűlöletkeltő közéleti megnyilvánulásait illeti, György Péter ifj. Hegedűs Lóránt református lelkészt emelte ki "úgy és ahogy van". - Ő mégiscsak egy egyházat képvisel, amely egyház mindennek ellenére tagjai között tartja ezt a neonáci álpapot - fogalmazott az esztéta. György Péter szerint egy szélkakas újságíró bosszantó tud lenni, de az, hogy a református egyház nem közösíti ki ifj. Hegedűs Lórántot, egyenesen nyomasztó.
- Magyarországon abnormális állapotok vannak e tekintetben - véli Vekerdy Tamás pszichológus. Németországban egy kereszténydemokrata politikusnak le kellett mondania képviselői mandátumáról, mert egy családi ebéden egyik leendő rokona zsidó származásával tréfálkozott - mondja. Szerinte a gyűlöletbeszéd Csurka István első botrányt kavaró cikkétől kezdve folyamatosan, hol gyengébben, hol erősebben jelen van a közéletben. Ez pedig azért súlyos probléma, mert "ha fönt meglazul egy ereszték, lent elszabadul a pokol". Vagyis úgy véli, hogy a gyűlöletkeltő közbeszéd közvetlen oka lehet erőszakos cselekményeknek. Vekerdy ezért indokoltnak tartja a gyűlöletbeszéd szankcionálását.
- Számos bántó, undorító, agresszív kijelentésre emlékszem, de olyanra nem, ami indokolná a büntetést - mondja Radnóti Sándor esztéta. Hozzáteszi: liberális álláspontot képvisel a kérdésben, annál is inkább, mert "ha valamit megtiltanak, azt azonnal helyettesítik valami mással, amit mindenki ért, tehát a büntetés felesleges". Az esztéta szerint a mai magyar társadalom alkalmatlan azokra a válaszokra, amelyek megfelelnének a büntetés helyett, például a gyűlöletkeltő orgánumok bojkottjára. Radnóti Sándor úgy véli, hogy a helyzet folyamatosan romlik, amire a 90-es években még felkaptuk a fejünket, azt ma már a mindennapok részének tekintjük. - A gyűlöletkeltés elleni fellépéshez viszont megvannak a törvények most is, más kérdés, hogy a bíróságok hogyan alkalmazzák őket - tette hozzá.
