Mindenáron büntetné a kormány a gyűlöletbeszédet
Alkotmánymódosítást kezdeményez a miniszterelnök a gyűlölködő beszéd büntethetősége érdekében, jelentette be Draskovics Tibor igazságügyi miniszter hétfő déli sajtótájékoztatóján. A döntés közvetlen előzményeként az Alkotmánybíróság (AB) elnökének kijelentését említette, amely szerint ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságát még a cigánybűnözésre utaló kijelentéseknél jóval durvább "cigányozás" esetén is védelem illeti meg. A kormányfő egy ugyancsak tegnapi interjúban, a Hírszerzőnek nyilatkozva leszögezte, hogy erről gyökeresen mást gondol, mint Paczolay Péter, mert egy társadalmi csoportot nem lehet megbélyegezni.
Az alkotmány a jövőben tartalmazná, hogy az alapvető jogok gyakorlása során (mint például a véleménynyilvánításé) tilos a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltése - közölte sajtótájékoztatóján Draskovics Tibor. A politikus szerint betelt a pohár, túl sok és túl intenzív a gyűlölet. Ebben a helyzetben nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek alkotmányos védelme nem kellően biztosított, hiszen egyesek mind durvább szavakkal - sőt tettekkel is - a megkülönböztetésükre hívhatnak fel. A gyűlöletbeszédet végre büntetni kell. (Draskovics friss hivatkozási alapja az Európa Tanács fajgyűlölet- és intoleranciaellenes bizottságának napokban nyilvánosságra hozott, Magyarországról szóló jelentése.)
1992 óta számos kísérlet történt, hogy a kisebbségeknek védelmet nyújtsanak a szóbeli agresszió ellen - hangsúlyozta Draskovics. Az AB azonban elutasított minden kísérletet, amely szankciókat helyezett volna kilátásba a kisebbségek jogait sértő beszéd, írás esetén. A szólásszabadság korlátozását csak abban az esetben tartották elfogadhatónak, ha a gyűlöletbeszéd az erőszak bekövetkeztének közvetlen és azonnali veszélyét hordozná magában. Ez pedig valóban csak kivételes esetben állapítható meg. A miniszter szerint az AB megakadályozta, hogy az ország a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeit teljesítse.
Miután az alkotmánybírákkal nem lehet vitatkozni, az alaptörvényt kell kiegészíteni ezekkel a kötelezettségekkel - szögezte le Draskovics. Aki szívügyének tekinti az alapjogok védelmét, nem utasíthatja el a javaslatot, amely szinte szó szerint veszi át a nemzetközi egyezmények szövegét. A miniszter úgy látja, ha így lesz, a mára összehívott ötpárti egyeztetésen megegyezés születik, és a javaslatról a jövő héten szavazhat a parlament.
Sólyom László köztársasági elnök nemrég lapunknak azt nyilatkozta, hogy "a szólásszabadságnak jelentős és pontos korlátjai vannak a magyar jogban, éppen annak megakadályozására, hogy a szólásszabadsággal való visszaélés erőszakhoz vezessen". A miniszter ezzel kapcsolatban leszögezte: nem kíván vitatkozni az államfővel, ám az élet cáfolja azt, amit Sólyom mondott.
A kormányfő javaslatának elfogadására kevés az esély, mert kétharmados parlamenti többségre van szükség hozzá, márpedig a Fidesz szerint nem alkotmánymódosításra, hanem súlyosabb, elrettentésre alkalmas büntetésekre, a bírósági eljárások gyorsítására, a rendőrség azonnali megerősítésére van szükség. Répássy Róbert frakcióigazgató szerint hazugság, hogy az alaptörvény megváltoztatásával megelőzhetnék az elmúlt időszakban történtekhez hasonló súlyos bűncselekményeket.
- Miután e tárgyban az AB már többször döntött, körültekintő szabályozásra van szükség - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Írásos előterjesztés hiányában viszont nem formál véleményt. Óvatosan nyilatkozott Fodor Gábor, az SZDSZ-elnöke is. Pártja mindig ellenáll a politikai indíttatású alkotmánymódosításnak - jelentette ki.
- Az abszolút, parttalan és absztrakt alkotmányértelmezés gyakorlatát a Sólyom vezette Alkotmánybíróság vezette be, ám én azzal nem értek egyet - jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Álláspontja szerint nincsenek korlátozhatatlan, tehát abszolút jogok, így a véleménynyilvánítás szabadságának is vannak határai. Nevezetesen: ha valakit olyan tulajdonságai alapján minősítenek, amelyekre nem lehet hatással - ilyen az etnikai hovatartozás is -, az elfogadhatatlan. A taláros testület ezt "csökönyösen" nem hajlandó tudomásul venni, így nincs más választás - véli -, mint az alkotmánymódosítás.
