Az irány jó, a segítség kevés
A gyakorlatban is alkalmazható, mert az átlagos hitelösszeg messze elmarad a húszmilliós felső határtól, és a legtöbb adósnak nincs másik lakása, ám messze nem elegendő a problémák kezelésére. A forint gyengülése miatt rengeteg adós nem tudja fizetni a devizaalapú hitel részleteit, rajtuk ez a törvény nem segít. Ha a forint árfolyama nem talál magára gyorsan, állami segítség nélkül tömegesen válhatnak fizetésképtelenné a devizahitelesek, függetlenül attól, van-e munkájuk vagy nincs - tették hozzá.
A devizahitelek törlesztő- részletei ugyanis elképesztő mértékben megemelkedtek. A svájcifrank-alapú kölcsönök után most nagyjából harmadával kell többet fizetni havonta, mint tavaly ilyenkor. A drágulásért elsősorban az árfolyamok alakulása a felelős, de sok bank a bankközi kamatok emelkedését is ügyfeleire hárítja, ami a törlesztőrészletek további ötszázalékos növekedését okozta.
Ha valaki egy éve felvett frankalapú hitelben tízmillió forintot húsz évre, eleinte havi 70-75 ezret fizetett vissza, most akár százezer forintot. Rosszabbul jártak a jenalapú hitelben eladósodottak. A japán deviza hatvan százalékkal erősödött a forinthoz képest egy év alatt, így a törlesztőrészletek is enynyivel emelkedtek. A legkisebb emelkedést az euróalapú hitelt törlesztők szenvedték el. Ezeknek az adósoknak a havi részletét 18 százalékkal növelte volna meg az árfolyammozgás, a tényleges növekedés azonban 17-20 százalék között lehet.