Fényt kapnak a szupertitkos ügynöklisták
Szilvásy György felkérésére egy civil testület felügyeletével feldolgozzák az állambiztonsági szolgálatok 1990 előtti, legmagasabb szintű minősítésű iratait tartalmazó 18 mágnesszalag adatait. Erről maga a titokminiszter beszélt a sajtó képviselői előtt. A munkacsoport Kenedi János történész-kutató vezetésével már a jövő héten munkába állhat.
Azt egyelőre nem tudni, közölte Szilvásy, hogy mi van az adathordozókon, ezért tartalmilag is azonosítani kell a dokumentumokat, majd össze kell vetni a szolgálatoknál megtalálható papíralapú iratokkal. Ezt többek között az indokolja, hogy a szalagokon rögzített nyilvántartásokból állítólag nem derül ki, hogy ki melyik állambiztonsági szervvel működött együtt - például a katonai elhárítással vagy a belső elhárítással, ezért nem sikerült a kilencvenes évek elején összeállítani a III/III-as ügynökök listáját a mágnesszalagok alapján.
A tizennyolc mágnesszalag tartalmazza a legteljesebb nyilvántartást az 1945-1990 közötti "titkosított történelmünkről". A rendszerből 1990-ben törölt adatbázisok másolatairól van szó, melyek alapján rekonstruálhatnák a kutatók, hogy pontosan milyen iratokat semmisítettek meg a rendszerváltást követően a szolgálatok. A szalagokon rögzítették ugyanis az 56 ezer fős hálózati nyilvántartást (az ügynöklistákat), a teljes operatív nyilvántartást (a célszemélyek adatait), továbbá az előzetes nyomozások adattárát (felderítés), a Központi Kémelhárítási Adattárat és a bizalmas nyomozások adatbázisát is. Ezek a szalagok egységesen 2060. december 31-ig titkosak, bár Kenedi Jánosék szerint - akik egy éven át kutattak a titkosszolgálati irattárakban a kormány megbízásából - a szolgálatoknak nincs jogalapjuk a visszatartásukra.
Információnk szerint a feltárómunka során először a szalagok hitelességét vizsgálják meg.
Az első feladat tehát annak megállapítása lesz, hogy nem manipulálták-e a szalagokon szereplő adatokat, majd eldöntik, hogy a kinyert információk közül melyek titkosságát tartsák fenn, illetve szüntessék meg. A "felszabadított" anyagokat pedig folyamatosan adnák át a szaklevéltárnak. Ez a folyamat akár egy évig is eltarthat. Titkosszolgálati forrásunk szerint a mágnesszalagokról elvileg nem kerülhet elő új információ - ha viszont mégis, az igazolná a Kenedi-bizottság azon gyanúját, hogy a titkosszolgálatok illegálisan selejteztek le állambiztonsági iratokat a rendszerváltás után.
Úgy tudjuk, a kormány olyan javaslatot készül benyújtani a parlamentnek, amely figyelembe venné az általa felkért Kenedi-bizottság észrevételeit. Bővítenék az egykor megfigyeltek információs kárpótlását, vagyis ki-ki önmagáról még többet tudhatna meg, azonban nem gondolkodnak "automatikus nyilvánosságban", pontosabban: a jelenlegi alkotmányos keretek közötti megoldásokat keresnek.
A javaslat - melyről társadalmi és politikai vitát is kezdeményeznek - többek között kiszélesítené a közszereplő fogalmát, de nem az összes egykori hálózati személyre. Jelenleg csak azok a volt hálózati személyek tekinthetők közszereplőnek és adataik emiatt a nyilvánosság számára is megismerhetőnek, akik 1990 után is politikai közfeladatot láttak el. Az ügynökmúlt bizonyítását is leegyszerűsítenék. Jelenleg a kutatóknak több dokumentummal kell bizonyítaniuk, hogy egy közszereplő együttműködött az állambiztonsági szervekkel.
A tervek szerint ehhez a jövőben egyetlen dokumentum: a beszervezést igazoló 6-os karton is elegendő lenne, ennek alapján a közszereplőt hálózati személynek tekintenék, amíg ennek ellenkezőjét nem tudja bizonyítani. Korábban a beszervezésen kívül a jelentéstételt vagy az ügynök minőségben történt pénzfelvételt is kellett bizonyítani, illetve a három tétel közül legalább kettőt. A kormány-előterjesztést hamarosan benyújthatják - alighanem ezzel függ össze, hogy az MSZP képviselői hétfőn megakadályozták, hogy a parlament előbb tárgyalhasson az SZDSZ-nek a Kenedi-jelentés alapján benyújtott határozati javaslatáról.
"A kormánypárt és az MDF által eddig jegelt javaslatunkkal összhangban van az, ha szakértők bevonásával, civil kontroll mellett zajlik majd a mágnesszalagokon lévő információk előhívása" - nyilatkozta lapunknak Gulyás József SZDSZ-es képviselő. A civil kontroll biztosítása ugyanakkor összetett feladat, tette hozzá, hiszen első lépésben a szalagok és a rajtuk lévő információk hitelességéről kell meggyőződni, az adattartalmat kell megnyugtató módon, sértetlenül előhívni és archiválni. Ez alapvetően informatikai kérdés, ahol szintén biztosítani kell a megfelelő civil szakmai kontrollt. A második lépés viszont a szalagokról előhívott információk sorsának vizsgálata, köziratként kezelése. Gulyás szerint egyelőre nem világos, mit ért a kormány az információs kárpótlás bővítésén. Gulyás azt tartaná a legmeggyőzőbb lépésnek, ha felgyorsítanák az indokolatlanul visszatartott iratok átadását, illetve az iratok titkosságának feloldását, ehhez ugyanis semmiféle jogszabály módosítása nem szükséges - csak elszántság.
Kenedi János lapunknak megerősítette, hogy egy tisztán informatikusokból - független, illetve titkosszolgálati szakemberekből - álló munkacsoportot alakítanak, várhatóan a jövő héten. Szilvásy György részéről együttműködő készséget tapasztalt; arra viszont csak a jövő héten tud válaszolni, hogy az öt-hat fősre tervezett bizottság hogyan végzi majd a munkáját.
