Nem jönnek haza a vendégmunkások
Mindig legyetek mozgásban, senki ne lásson titeket álldogálni - figyelmeztette Brüsszelbe érkező magyar vendégmunkásait a cégvezető, majd hozzátette: egymás pénzét ne firtassátok. Mindenkivel megállapodtunk otthon. Ha valaki jól dolgozik, annak több lesz a pénze.
- Így is lett. Ha valóban odatette magát az ember, akkor emeltek a bérén, ha meg nem, akkor többet nem hívták. Bár ilyen ritkán fordul elő. A főnök kipróbált csapattal dolgozik, személyesen válogatja össze az embereit - magyarázza a Pest megyei faluból érkező O. Béla. Lassan már tíz éve járja Nyugat-Európát, hogy építkezéseken dolgozzon. Bár eredetileg villanyszerelő, most éppen légtechnikát szerel az Audi üzemcsarnokában. A munkát a válság ellenére se állították le, sőt februárban dupla annyi embert kértek a német fővállalkozón keresztül. Mi talán a harmadikok vagyunk a láncban lefelé, de soha nem volt ebből gond. Időben megérkezik a pénzünk itt is, otthon is. (A munkásokat két részletben fizetik: a minimálbérnek megfelelő alapfizetést a hazai számlára, a többit a kinti bankba utalják.)
- Mintha otthon lennénk, szinte az egész csarnok magyarul beszél - mosolyodik el O. Béla. - Sokan jöttek Erdélyből is. Azt mondják, kreatívak vagyunk. Tény, hogy azt nézzük, hogyan lehet megcsinálni a munkát. Gyorsabban haladunk, mint a helybeliek, pedig jóval kevesebbet keresünk. De nem panaszkodom, ez még így is kétszer annyi, mint amennyit otthon kapnék. Ha egyáltalán... A cég, ahol korábban dolgoztam, már a válság előtt is alig működött. Jól jöttek ezek a néhány hónapos szerződések. Most is nyolc hónapról írtuk alá a papírt, de gyakran meghoszszabbítják. Németországban két évig maradtunk, már arra biztattak minket, hogy telepedjünk le. De családdal már kevés ez a pénz. Így inkább jövünk és megyünk. Otthon a család, itt a munka és a pénz. A munkanélküli-segéllyel nem is számolunk. Nem azért jöttünk. Az lenne otthon is.
- Kint a rossz is jobb, mint itthon a jó. A külföldön hoszszabb időre munkát vállaló magyarok többsége - legalábbis meglévő ismereteink szerint - akkor sem tér haza, ha elveszti az állását. A nyugat-európai szociális háló ugyanis sokkal sűrűbb szövésű, mint a hazai ellátórendszer. Így állástalanul is könnyebb az élet a nyugati határokon túl, mint itthon - magyarázza Tóth Pál Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint a válság ellenére is csekély a visszacsorgás esélye. De a hazatérők sem maradnak végleg itthon. Aki egyszer már szerencsét próbált odakint, az előbb-utóbb újra felkerekedik. Magyarország még a tőlünk keletről érkezőknek is inkább ugródeszka, mintsem végcél. Az egyetlen kötőerő a családi kapcsolat.
A visszatérés azonban akkor sem könnyű, ha biztos állás várja a hazatelepülőt. Az alacsonyabb fizetés, a beszűkült kapcsolatrendszer még azokat is helyzetük újragondolására késztetheti, akiket korábban orvosolhatatlan honvágy gyötört. Különösen igaz ez a diplomásokra, a kutatókra, akiket a magasabb életszínvonal mellett a szakmai fejlődés és a karrier lehetősége is külföldre vonz. Az MTA felmérése szerint a magasan képzett munkatársaktól már a válság kitörése előtt is inkább tartott a hazai cégek többsége, mintsem csábította volna őket. A válság pedig még elutasítóbbá tette a munkaadókat.
A külföldön dolgozó honfitársainkról nincsenek pontos adatok. A KSH százezer külföldön élő magyarról tud, ám a regisztrált magyar vendégmunkások száma ennek mintegy fele. A legtöbben Németországban élnek - a migránsok fele -, a többiek Ausztriában, Olaszországban. Spanyolországban, Svájcban, Angliában és Hollandiában telepedtek le egy időre. Az uniós csatlakozással megnyíló munkaerő-piaci kapuk a válság hatására záródni kezdenek. A nyugat-európai országok egy része különféle juttatásokkal ösztönzi hazatelepülésre a vendégmunkásokat. Nem sok sikerrel. Úgy tűnik, nemcsak munkásnak, de állástalannak lenni is jobb vendégként.
Sem a munkaügyi tárca, sem a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nem számít nagy rohamra. Bár Nagy-Britannia már szakmai párbeszédet kezdeményezett az ott dolgozó külföldiek sorsával kapcsolatban.
- A külföldi munkavállaláshoz kapcsolódó munkanélküli-ellátást minden tagországra érvényes rendelet szabályozza az Európai Gazdasági Térségben. A tagállamok kölcsönösen elfogadják a külföldi munkáltatói igazolásokat, amelyek alapján a munkanélküli-ellátás kiutalható, s a külföldön munkával töltött évek beszámíthatók a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe. Ehhez azonban a munkavállalónak az erre rendszeresített E-301-es nyomtatványon kell igazoltatnia munkaviszonyát.
Ha ezt elmulasztja, akkor a hazai munkaügyi kirendeltségeknek kell ezt megkérniük, ami jelentősen elnyújtja az ügyintézési időt - tájékoztatta lapunkat Kalmár András, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EURES menedzsere, aki a KSH kutatójának szavait megerősítve nem tart nagy visszaáramlástól. A hazai segélyek összege ugyanis nominálisan és vásárlóerejét tekintve is elmarad a Nyugat-Európában szokásostól. Ott a megélhetés költségei magasabbak, de így is könnyebb életet biztosítanak, mintha a hazai segélyekből élne a visszatelepülő.
