Leszállópályán a vidéki repterek
Részben a kibontakozó gazdasági válságnak, másrészt a hazai légi közlekedés fellendülésébe vetett - utólag kissé megalapozatlannak tűnő - várakozásnak a következményeként súlyos helyzetbe kerültek a vidéki repterek.
A legdrámaiabb helyzet Sármelléken alakult ki. Bár a Fly Balaton repülőteret 2004 óta működtető, ír-magyar tulajdonban lévő Cape Clear Aviation Kft. (CCA) 3,5 milliárd forintot költött fejlesztésre, és 25 ezerről 120 ezerre növelte az utasforgalmat, mégis kétségessé vált a légikikötő jövője. A cég eladósodott, új befektetők belépése nélkül valószínűleg nem lesz képes talpon maradni. Jelenleg a létesítmény "téli csökkentett üzemmódban" működik, vagyis tavaszig bezárták, és egyelőre nem tudni, hogy egyáltalán újranyitják-e.
Márpedig a balatoni turizmus szempontjából a sármelléki reptér jövője kulcskérdés. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke azt mondta: a létesítmény évente 4,5-5 milliárd forintos turisztikai forgalmat generál, amelyből a becslések szerint több mint egymilliárd forintos bevétele származik az államnak. Hozzátette: a térség nagy turisztikai attrakciói és beruházásai - köztük a most épülő sávolyi Moto GP pálya - miatt is kiemelt fontosságú a reptér újranyitása.
Sármellék kiesését egyelőre egyik balatoni reptér sem tudja pótolni. A frissen felújított Siófok-Kiliti sportrepülőteret ugyan még a főszezon előtt megnyitják, ám a létesítmény a füves kifutópálya miatt csak kisgépek fogadására alkalmas. A veszprém-szentkirályszabadjai reptéren pedig még az építkezés sem kezdődött el, jelenleg a nagyszabású rekonstrukció engedélyeztetési eljárása folyik. Nem mellesleg erős lakossági ellenállás mellett, ugyanis a balatonalmádiak tiltakoznak az ellen, hogy a gépek a tóparti város fölött szálljanak le és fel.
A sármelléki eset rávilágított arra a tényre, hogy az elmúlt években felújított vidéki reptereket eddig sehol sem sikerült nyereségessé tenni. A lerobbant létesítményeket az érintett települési és megyei önkormányzatok előbb tulajdonba kapták a magyar államtól, majd nekiláttak a légikikötőik modernizálásához. Debrecenben 3,5 milliárd forintot, Pécsett négymilliárdot, a Győr-Moson-Sopron megyei Péren pedig egymilliárd forintot költöttek a repterekre. Mára kiderült, hogy ez kevés volt: egyik helyen sem tudták elérni azt az utaslétszámot, amely nyereségessé tehetné a repülőterek üzemeltetését. Részben a veszteséges működtetéstől való megszabadulás, részben a további fejlesztések forrásainak előteremtése reményében az önkormányzatok most már szabadulnának a tulajdontól.
Debrecenben ez már meg is történt: az önkormányzat tavaly mintegy ötmilliárd forintért értékesítette az Airport-Debrecen Kft.-t, valamint a repülőtér üzemi területén kívül található 140 hektáros fejlesztési területet. A vevő, a Xanga Holding Vagyonkezelő Kft. - amely 75 évre kapta meg a légikikötő üzemeltetési jogát - a következő öt évben a jelenlegi 40 ezres utasforgalmat 250-300 ezerre szeretné növelni. Herdon István, a Xanga Holding ügyvezetője korábban azt mondta: fejlesztik a teherforgalmat is, valamint logisztikai, kereskedelmi és ipari beruházásokat készítenek elő. Szakértők szerint ezek a fejlesztések öszszességében akkor is nyereségessé tehetik a céget, ha egyébként a reptér-üzemeltetés önmagában veszteséges marad.
Árulják a pogányi repteret is. A Pécs melletti Pogány község repülőterének vesztesége évente 130-150 millió forint. A nyereséges üzemeltetéshez százezer utasra lenne szükség, ami egyelőre álomnak tűnik. A reptéren és az ott működő gazdasági társaságok tulajdonán Pécs, Pogány és Baranya önkormányzata osztozik. A létesítmény iránt érdeklődik egy luxemburgi cég - tudtuk meg Tóth Bertalantól, Pécs alpolgármesterétől. A vevőjelölt meg akarja őrizni a nemzetközi reptér funkciót, emellett légi oktatóközpontot és repülőgépszervizt kíván itt működtetni.
A győri, a Győr-Moson-Sopron megyei, valamint a péri önkormányzatok tulajdonában lévő péri reptérre már kiírták a pályázatot: vevőt keresnek a Győr-Pér Repülőtér Kft.-re, valamint a társaság által használt ingatlanokra és eszközökre. Borkai Zsolt győri polgármester szerint az értékesítés fő oka, hogy olyan mértékű fejlesztésre van szükség, amelyet az önkormányzatok már nem tudnak vállalni.
A kibontakozó gazdasági válság várhatóan nem csak a sármelléki repteret érinti majd, bár körkérdésünkre csak Péren mondták azt, hogy az idén stagnáló vagy kissé visszaeső forgalommal számolnak. A pogányi reptéren gyakorlatilag nincs hová mérséklődnie a forgalomnak, míg Debrecenben nem adtak tájékoztatást arról, hogy erre az évre milyen utaslétszámmal kalkulálnak.
A húszmilliárd forintból megvalósuló székesfehérvár-börgöndi reptér esetében tavaly fejeződött be az engedélyeztetési eljárás, és az eredeti tervek szerint az idén tavasszal kezdődne a kivitelezés. Tóth Ferenc, az Alba Airport Kft. ügyvezetője elmondta: felülvizsgálják a korábbi beruházási ütemtervet, mivel a befektetőnek mérlegelnie kell, hogy a válság milyen hatással lesz a légitársaságok működésére. Hozzátette: a beruházást mindenképpen megvalósítják, és bíznak abban, hogy a repülőtér 2010-re tervezett megnyitásáig véget ér a recesszió. A veszprém-szentkirályszabadjai repteret építő Budawest Zrt. képviselője, Ciráki Csaba kérdésünkre azt mondta: mivel a 3,5 milliárdos fejlesztés jelentős részét bankhitelekből kívánják megvalósítani, így a kivitelezési munkálatok 2009 őszére tervezett indítása egyelőre bizonytalan.
