Együtt marad az Országgyűlés
Leszavazta a parlament feloszlatására irányuló előterjesztéseket hétfőn az Országgyűlés. Tavaly szeptemberben egyszer már szavaztak az önfeloszlatásról (akkor az MDF kezdeményezésére), tegnap pedig ezt kétszer is megtették: a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány népi kezdeményezéséről, valamint Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt a KDNP frakcióvezetőjének indítványáról is döntöttek.
Ezúttal 204 képviselő foglalt állást amellett, hogy a parlament mandátuma ne szűnjön meg, és csak 170-en támogatták az előre hozott választások kiírását célzó fideszes javaslatot (Császár Antal független képviselő tartózkodott, az SZDSZ-es Gulyás József pedig nem nyomott gombot - erről lásd keretes írásunkat). A népi kezdeményezésről szóló voksoláson viszont már Császár is nemmel szavazott, Gulyás pedig akkor sem foglalt állást.
A voksolások előtt hosszas vitát folytattak a frakciók, amelynek során Kóka János SZDSZ-frakcióvezető azzal indokolta a szabad demokraták "nem" voksát: nem bízná Navracsics Tiborra, Szijjártó Péterre és Orbán Viktorra az ország válságkezelését.
- Önöknek egyetlen használható ötletük sem volt arra, hogy a gazdasági problémákat hogyan tudnák kezelni, sem a közigazgatás átszervezésére. A szaldó elborzasztó - fogalmazott a liberális politikus, aki ironikusan a Fidesz legnagyobb "eredményének" nevezte, hogy 2008. március 9-én, a népszavazáson megtorpedózták a liberális reformjavaslatokat. - Ezzel tavaly megspóroltuk a 300 forintos vizitdíjat, de megkaptuk a 300 forintos eurót. Az önök bűne, hogy minden kezdeményezést megpróbáltak elfojtani - fordult a fideszesekhez Kóka.
"Kedves SZDSZ, ideje lenne a harmadik, lehetséges forgatókönyvet elővenni, mivel kiderült, hogy nincs kormányprogram, vagyis tárgyalni kell a szakértői kormányról. Aki itt kockázatot vállal, az nem a Fidesz. Az SZDSZ az, amelyik nem kerülne be a parlamentbe. Ezért nem akar az SZDSZ előre hozott választást, ez az igazság" - így reagált Áder János (Fidesz) a Kóka által mondottakra.
A két ellenzéki frakcióvezető, Navracsics Tibor és Semjén Zsolt március 8-i hatállyal javasolta az Országgyűlés feloszlatását. A Fidesz és a KDNP forgatókönyve szerint az európai parlamenti választások napján, június 7-én kellene előre hozott választásokat is rendezni. Az előzetes parlamenti vita során a Fidesz részéről Navracsics és Szijjártó is arról beszélt, hogy a kormány hiteltelen, cselekvőképtelen, s képtelen a válság kezelésére.
- A Fidesz politikai vezetése képtelen megbékélni azzal a gondolattal, hogy négyévente vannak választások - így reagált erre Kovács Tibor szocialista frakcióvezető-helyettes, aki, mint mondta, "megérti Orbán Viktort, három választást elveszített, vagyis türelmetlen". Kovács szerint nemcsak a kampány során, de a Parlamentben is számos lehetőség kínálkozik, hogy a Fidesz bemutassa, hogyan oldaná meg a válság kezelését. Orbán Viktor viszont egyszer sem állt fel, hogy erről beszéljen - jegyezte meg, hozzátéve, hogy most is mindenről beszélt a Fidesz, csak arról nem, hogy a forrásokat honnan szeretnék - mondjuk - egymillió munkahelyre előteremteni. Emlékeztetett, hogy Járai Zsigmond azt mondta, "aki most adócsökkentésről beszél, nem normális". Chikán Attila pedig úgy vélte, egy kormányváltás nem jelenti automatikusan a megoldást, a társadalom számára elfogadható javaslatokat kell tenni.
A KDNP részéről Harrach Péter egyetlen indokot hozott fel az Országgyűlés feloszlatására: a kormány alkalmatlanságát. - Ma államcsődközeli helyzetbe került az ország, sokszintű hazai válságba sodródtunk - tette hozzá.
Az MDF "igen" voksát Herényi Károly azzal indokolta előzetesen, hogy tavasz óta kisebbségi kormánya van az országnak, s ez működésképtelen. A politikus szerint az ellenzék is képtelen arra, hogy számbeli fölényét kihasználva olyan javaslatot fogadjon el, amely segíti az országot. - Ha a mostani ellenzék kerül kormányra, s nem változik a mentalitás, csöbörből vödörbe kerülünk - figyelmeztetett Herényi Károly, aki végezetül úgy fogalmazott: "valamennyien csődöt mondtunk".
Az SZDSZ-frakció hétfő délelőtt döntött arról, hogy nem támogatják a parlament feloszlatását. Úgy tudjuk, a frakcióülésen a pártelnök a kompromisszumkészség fontosságát hangsúlyozta; több képviselő lapunknak erélyesen cáfolta azokat a híre(sztelése)ket, amelyek szerint a Fodor-táborban a tartózkodás mellett érveltek volna az ülésen. - Nem merült fel a tartózkodás, erről nem volt vita sem - nyilatkozta lapunknak Horn Gábor. Tény, hogy az esti parlamenti szavazáson az SZDSZ-esek együtt szavaztak (nemmel), Gulyás József viszont - bár jelen volt a voksoláskor - nem nyomott gombot. Hogy miért, arról nem kívánt nyilatkozni lapunknak, de úgy tudjuk, szándékosan tette (illetve nem tette), ezt támasztja alá, hogy mindkét, a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatról szóló voksolásnál bent ült az ülésteremben, de egyikről sem foglalt állást.
Előzőleg az SZDSZ-en belül egyesek úgy vélekedtek, meg kellene fontolni a tartózkodást, demonstrálva, hogy a kisebbségből kormányzó MSZP nem számíthat automatikusan a támogatásukra.
Vége a napi standolásnak
Márciustól nem naponta, hanem havonta egyszer kell standolni a vendéglátóiparban, megszűnik a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabály, és a házipénztár rendszere is megváltozik - az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.
Ami titok, az titok
A parlamenti többség leszavazta az eltitkolt pártállami múlt megismerhetőségét célzó SZDSZ-javaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány sorsa néhány vokson múlott: 185-en szavaztak igennel, 4-en nemmel, 184-en tartózkodtak. Gulyás József (SZDSZ) hiába jelezte, hogy Magyarország elmarad a történelmi múlt feltárásában az egykori kommunista országok között, a többség a jelek szerint nem érezte sürgetőnek egy olyan törvény elfogadását, melynek alapján minden, 1990. május 2-a előtt keletkezett közirat közlevéltárba kerülne.
