Állami iskolákat szervezne az oktatási miniszter
Lehetőségről van szó, amely minden intézménynél egyenként lefolytatott tárgyalások útján valósulhatna meg, és önkéntességen alapulna. Az átadást-átvételt a fenntartók és az állam is kezdeményezhetné.
A miniszter fontosnak tartotta hangsúlyozni: a terv nem érinti a szabad iskolaválasztás jogát.
Az állami iskolák legfontosabb feladata az esélyek magas szinten való kiegyenlítése lesz - mondta lapunknak a tervről Hiller István oktatási miniszter. Számára az derült ki ugyanis, hogy a rendszerváltozás után kialakult oktatási rendszer ezt a feladatot nem tudja megoldani. Az utóbbi években készített öt nagy nemzetközi felmérés mindegyike úgy találta, hogy az iskolák nem tudják csökkenteni sem a területi alapon kialakult, sem az adott térségen belül a gyerekek családjának szociális helyzetéből adódó különbségeket. Két és félszeres az esélykülönbség a jobb és a rosszabb helyzetben lévők között - egyébként minden más tényezőt azonosnak véve. És stabilan ennyi. Hiller szerint be kell látni, hogy az önkormányzatok önmagukban nem tudnak ezen az igazságtalanságon segíteni. Egyszerűen nincs is országos rálátásuk, nem érzékelik a bajt, s végképp nincsenek ellene mozgósítható eszközeik.
Az egyházi iskolák - összesen az oktatási rendszer hét százalékát, a középiskolákat tekintve azonban már az ötödét - működtetve elsősorban az értelmiség képzésében érnek el komoly eredményeket, az esélyegyenlőség megteremtésében már kisebb a szerepük. Az alapítványi és egyesületi iskolák között sok a progresszív kezdeményezés, de a maguk kétszázalékos súlyával nem tudják érdemben befolyásolni a rendszert. A miniszter szerint ezért kell belépniük az állami iskoláknak.
Ehhez nem kell törvényt módosítani, mert a jogszabályban "bennmaradt" egy lehetőség államiiskola-fenntartásra, amellyel e pillanatban mindössze hét mezőgazdasági középiskola él. Államosítás mindazonáltal nem lesz. Ha a most kezdődő szakmai és politikai egyeztetések eredményre vezetnek, az állam általában véve ajánlatot tesz az iskolafenntartóknak arra, hogy szükség esetén átveszi az intézményt. Természetesen állja ez esetben az állami alapnormatíva összegét, és az egyébként a fenntartót terhelő kiegészítő pénzt is, amit ez esetben a szerint tud meghatározni, hogy az adott körülmények között mennyiben kell eltérnie az átlagtól. (Ez lényegében a jelenlegi logika fordítottja, ahol ugyanis a tehetős önkormányzat sok pénzt tud adni az iskolájának, a szegény keveset, illetve, ha végképp nem boldogul, felajánlja legtöbbször valamely egyháznak, amelynek viszont már jár az államtól az országos átlagnak megfelelő kiegészítő normatíva.)
Fontos, hogy az állam nem köteles átvenni iskolát, a fenntartó pedig semmilyen körülmények között nem kényszeríthető arra, hogy átadja azt.
A miniszter reményei szerint, ha minden tárgyalás sikeres lesz, akkor a 2010/11-es tanévben veheti át az állam működtetésre az első iskolákat. Arra a kérdésre, hogy vajon a 2010-es választások feltételezhető eredménye nem fékezheti-e a tárgyalásokat, egyeztetéseket, illetve, hogy adott esetben kell-e attól tartani, hogy egy új kormány megszünteti ezt a lehetőséget, Hiller azt válaszolta, nem utolsósorban azért nem akarják korábban indítani a rendszert, mert nem az időt, hanem a biztonságot tartják a legfontosabbnak, s ebbe beletartozik az is, hogy az egyeztetések során egy, a lehető legszélesebb körben vállalható megoldás szülessen.
