A nők lejjebb értékelik magukat
Néhány éve 229 férfi és nő fizetését vizsgálták egy budapesti kerületi önkormányzatnál. Mindannyian közalkalmazottak, tehát fizetésük a beosztás és a munkában töltött idő függvényében alakul. A kutatók külön vizsgálták az egyes foglalkozásokat, figyelembe véve az önkormányzatnál töltött évek számát. A női csoportvezetők bruttó 214, a férfiak 293 ezer forintot kerestek, miközben a férfiak átlagosan 11, a nők 20 éve voltak az önkormányzatnál. A férfi főmunkatársak (12 év) 158 ezer, a nők (13 év) 151 ezer forintot kaptak. A férfi ügyintézők (1 év) átlagosan 186 ezer, a nők (1, 75 év) 124 ezer forintot kerestek. A fizetéskülönbség a férfiak javára három kivétellel minden foglalkozásnál érvényesült. A férfi és női dolgozóknak átlagosan ugyanannyi gyereke volt, de kizárólag a nők kényszerültek a gyerekek miatt betegszabadságra vagy fizetés nélküli szabadságra. Összesítve: a nők átlagos bruttó bére 147 ezer, a férfiaké 171 ezer forint volt, átlagosan 9, illetve 7 év munkaviszonnyal.
Ez a "pay gap", azaz a nők bérhátránya a férfiakhoz képest. Erre hívja fel a figyelmet minden év február 22-én az Európai Unió. Azért ekkor, mert az egygyerekes édesanyák ettől a naptól - ebben az évben inkább mától, 23-ától, mert ezen a napon kezdődik a munkahét - dolgoznak fizetésért. Eddig, az év 54. napjáig, ingyen dolgoztak a férfiak fizetéséhez képest. Magyarországon az azonos munkakörben, azonos végzettséggel dolgozó nők nagyjából nyolc százalékkal keresnek kevesebbet ugyanolyan feltételek között dolgozó férfi kollégáiknál. De ez a különbség - ami egyébként megfelel az uniós átlagnak - csak a gyermektelen nőkre vonatkozik. A Bérbarométer adatai szerint az első gyerek születése után a nők és férfiak bérkülönbsége 14 százalékra nő, a második gyerek után 25 százalék, a harmadik után pedig már 26 százalékos. Kérdés, hogy ez a különbség valóban a diszkriminációból adódik, vagy objektív okok miatt döntenek így a munkaadók.
- Körülbelül 10 ezer embert kérdeztünk meg a fizetésükről, és egyedülálló adatbázist kaptunk - mondja Borbély Szilvia, a Bérbarométer szakértője, hozzátéve: tisztában vannak azzal, hogy nincs két teljesen egyforma helyzet, ezért nagyon nehéz összehasonlítani a férfiak és a nők fizetését. Figyelmeztet: nem minden bérkülönbség diszkriminációs. - De ha az azonos beosztásban dolgozók fizetéskülönbségéből "levonjuk" az iskolai végzettség vagy a munkában töltött évek számából adódó eltérést, a fennmaradó rés igenis a diszkrimináció számlájára írható - mondja.
A kutatásból kiderült, hogy a a bérhátrányt az iskolai végzettség, a köz- vagy versenyszféra, a földrajzi elhelyezkedés, a munka típusa is befolyásolja. Van ágazat, ahol minél iskolázottabb egy nő, annál kisebb a bérhátránya, a felső vezetők között a legkisebb. - Azok a nők, akik idáig eljutnak, komoly érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek - magyarázza a szakértő. Ugyanakkor az általános az, hogy bár mindkét nemnek megéri tanulni, de a férfiaknak még inkább. A nagy jövedelmet biztosító vezető beosztásokban jóval magasabb a férfiak, mint a nők aránya.
A közszférában, a kötött bérkategóriák miatt kisebb a különbség, mint a versenyszférában. Ha valahol van kollektív szerződés, az jó a nőknek, mert legalább a béren kívüli juttatások azonosak. Ahol egyéni béralku van, ott a legnagyobb a különbség. - A kisvállalatoknál különösen paternalista szemlélet uralkodik - állítja a szakértő. A regionális eltérések is jelentősek: míg Budapesten egy nő átlagban 80 százalékát keresi a férfi jövedelmének, van megye, ahol az arány csak 70 százalék.
- Nehezebb állást találniuk a nőknek, de az nem jellemző, hogy nekik kevesebbet fizetnének - mondja Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Legalábbis tudatosan, csak azért, mert gyerekes anyák, nem kapnak kevesebb pénzt, inkább "így alakul". - Nem arról van szó, hogy a cégek elhatározzák, hogy a férfiaknak 100 egységet, a nőknek meg 70-et adnak - állítja. Inkább az a különbség oka, hogy a nők is lejjebb értékelik magukat. Ha például szülés után térnek vissza a munkaerőpiacra, tudják, hogy részben elavult a tudásuk, emiatt az önbizalmuk is kisebb, kevesebb pénzt kérnek. - A nők, különösen gyerekkel, nyitottabbak arra, hogy alku tárgyává tegyék a fizetésüket - mondja. Szerinte pontosan tudják, hogy a munkáltató milyen hátrányoktól tart, ezért alacsonyabb bérigénnyel igyekeznek "kompenzálni". - Felkészültebb pályázók eleve úgy mennek az interjúra, hogy részletezik, milyen segítségeik (apa, bébiszitter, nagyszülők) vannak - teszi hozzá. De vannak meggyőzhetetlen cégek is, ahol eleve kijelentik, hogy náluk gyakran kell túlórázni.
Az elnök szerint gyerekes anyának lenni a munkáltatók nagy részénél nem kisebb hátrány, mint "szülőképes korú", de még gyermektelen nőknek. - Drága a gyes, a gyed, a fizetett szabadságok, nem is szólva a betanításról. Most, hogy sokkal több az álláskereső, még nehezebb a nők dolga. Ha azonos bért kérnek azonos tudással, szinte biztos, hogy a férfit választják a családanya helyett.
- Nagyon ritka, hogy bérkülönbség miatt hozzánk fordulnak a nők - mondja Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke. Szerinte fontosabbnak tartják az állásuk megtartását, mint a küzdelmet. - A szakszervezetek sem túl aktívak, pedig, ha általános gyakorlat egy cégnél, hogy a nőknek kevesebbet fizetnek, ők is panaszt tehetnének - teszi hozzá. Annak bizonyítása, hogy a bérkülönbségnek nem a munkavállaló nemével, hanem a munkavégzéssel összefüggő oka van, mindig a munkáltatót terheli. A hatóság több elmarasztaló döntést hozott ilyen ügyekben: a panaszosok között akadt felsővezető és fizikai munkás is. - Volt olyan panaszosunk, aki egy minisztériumban dolgozott, és szülési szabadsága után vezetői megbízását visszavonták, nem kapta meg még azt a fizetést sem, amennyit korábban keresett - mondja az elnök. - De volt olyan is, aki fizikai munkásként 30 százalékkal kapott kevesebbet, mint férfi kollégái. Szakértőt kértünk fel, hogy vizsgálja meg, azonos értékű munkát végeznek-e, s miután megállapította, hogy igen, a céget elmarasztalták. Előfordult az is, hogy azok, akik többet voltak betegállományban egy meghatározott időnél, kevesebb pénzt kaptak. Ráadásul a notórius hiányzók névsorát kifüggesztették a falra. Ez közvetett diszkrimináció volt, az anyák ellen irányult, mert ők maradtak többet otthon a beteg gyerekek miatt - magyarázza az elnök, aki szerint a munkavállalók nem lettek bátrabbak az elmúlt években - teszi hozzá Demeter.
Borbély Szilvia szerint a megoldáshoz a mentalitásnak kellene megváltoznia: a munkahelyi jelenlét helyett a feladatok megoldására koncentrálni. - Magyarországon a munkaadók nagy részének az a legfontosabb, hogy a beosztott szem előtt legyen - mondja. - A távmunka még mindig ismeretlen fogalom, pedig hatékony eszköz lehet a bérkülönbségek legyőzésében - mondja.
