Egy csütörtöki sajtótájékoztatón a szocialisták egyik vezető oktatáspolitikusa úgy nyilatkozott, "vannak olyan jelek, hogy az integrált oktatás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket". Tatai-Tóth András azt is állította, a törvény eszközével próbálnak egy problémát megoldani, ahelyett, hogy pedagógiai módszerekkel közelítenének. A sajtótájékoztatón elhangzottakat a Fidesz úgy értékelte, hogy a szocialisták végre beismerték, hogy kudarcot vallott a döntően a roma, illetve a többségi társadalomhoz tartozó gyerekek együtt nevelésre, az elkülönítés megszüntetésére irányuló akarat, amely az elmúlt évek kiemelt oktatáspolitikai törekvése volt.

Tatai-Tóth András kevesli, ami eddig történt

Tatai-Tóth állításait szakértők értelmezhetetlennek tartják, hiszen nemcsak jogszabályt hoztak az ügyben. Már 2003-ban elkezdték az Országos Oktatási Integrációs Hálózat kiépítését. A programhoz kapcsolódó iskolák pedig nemcsak külön ösztönző támogatást kaptak, hanem átvették az integrált pedagógiai rendszer módszertanát is. Csak az első Nemzeti fejlesztési terv keretében kilencezer pedagógus kapott olyan képzést, amelynek segítségével könnyebben tudják kezelni az egy iskolai osztályban lévő, eltérő szociális háttérrel rendelkező gyerekeket. Ettől az évtől a programban részt vevő intézmények pedagógusai bérkiegészítést is kapnak. Egy - a témával foglalkozó tavalyi konferencián - a miniszterelnök is úgy fogalmazott: az integrált oktatással mindenki nyer. Két közgazdász, Kézdi Gábor és Surányi Éva több éven keresztül vizsgálta azoknak a gyerekeknek az iskolai teljesítményét, akiket integrált pedagógiai módszerekkel oktatnak, illetve olyanokat, akiket hagyományos módon. Kiderült, hogy az integrált környezetben tanulók minden tekintetben jobb teljesítményt nyújtottak, mint azok a társaik, akiknek az iskolája nem választotta a különböző gyerekek együtt nevelésének lehetőségét. A kutatók négyezer gyereket kérdeztek, és világosan kiderült, az együtt tanulás csökkenti a nem roma tanulók cigányokkal szembeni előítéletességét. A vizsgálat talán legfontosabb tanulsága annak a közvélekedésnek a megcáfolása, mely szerint a cigány gyerekek lehúzzák a többieket.

Németh Szilvia oktatásszociológus szerint Tatai-Tóth állításai több ponton is tévesek. - Ez egy olyan jogszabály, amely pedagógiai keretrendszerben működik, ezért különös, hogy hiányolja a szakmai megoldásokat a politikus - reagál. Németh szerint a jog nagyon fontos eszköz a szegregáció felszámolásában, mert ahol gyerekeket diszkriminálnak, az emberi jogi szempontból felháborító. A szegregált környezetben a gyerekek nem jutnak jó minőségű oktatáshoz. Hozzáteszi: az integráció valóban nem zökkenőmentes. A szülők, a tanárok, a fenntartók hozzáállásában érezhető a bizonytalanság. De ez nem azt jelenti, hogy rossz az út, hanem azt, hogy a programot a visszajelzések alapján finomítani kell.

Tatai-Tóth Andrást bevallása szerint a miniszterelnök szavai - miszerint az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás átalakítása most nincs napirenden, de 2010-ig meg kell nevezni a szükséges reformokat - indították nyilatkozatra. Egyben ez indokolta az "időzítést" is. Kérdésünkre, hogy helyes volt-e éppen most felvetni a kérdést, Tatai-Tóth azt mondta: távol áll tőle a cigányság nehéz helyzetének politikai kihasználása. Attól azonban, hogy a helyzet feszült, még foglalkozni kell azzal, milyen legyen a jövő. Tatai ugyancsak elvetette azt a feltételezést, hogy a lépése mögött a népszerűségét rohamosan veszítő MSZP azon törekvése állna, hogy a választások közeledtével az eddigieknél jobban megfeleljen a társadalom rendpárti elvárásainak.

Tatai-Tóth úgy látja: e "szélárnyékos" időszak jó lehetőség a köz- és felsőoktatás áttekintésére. Az integrált oktatás ügye csak egy ezek közül - mondta. Nem az integrált oktatás ellen, hanem annak megerősítéséért és eredményességéért lép fel. Nem sokallja, hanem kevesli, ami ezen a téren történt. Mint mondta: átfogó képe nincs e forma sikeréről vagy sikertelenségéről. Ám több példa is van rá - ezek közül a miskolci esetet említette -, ahol az integrált oktatás fordítva sült el, és a roma gyerekek újabb szegregációjához vezetett. - A kudarcos esetek egyik oka az, hogy az elmúlt években mi, törvényhozók sem végeztük el az egyeztető és döntés-előkészítő munkát a roma és nem roma szülőkkel, az önkormányzatokkal és iskolákkal - nyilatkozta lapunknak az MSZP-s politikus. Úgy látja, hogy sokszor nem a kidolgozott pedagógia programhoz alakították a jogszabályokat, hanem abban reménykedtek, hogy a jogszabály kikényszeríti a pedagógiai megoldást. - Ez néhol működött, néhol nem, de általános megoldásként tovább nem alkalmazható - mondta a politikus.

Szocialista forrásokból úgy értesültünk, hogy a párt vezetői nem tudtak Tatai-Tóth kiállásáról, azt a politikus saját kezdeményezésének tartják.