Mándokon, tanárverés után
A 26 éves tanítónő szabad idejében próbálta a farsangi műsort a gyerekekkel, amikor a negyedikes kislány anyja és nővére - harminc gyerek szeme láttára - elégtételt vett azért, amit korábban a gyereknek mondott. Nekivágták a fűtőtestnek, megrugdosták. A rendőrség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak megalapozott gyanújával folytat ellenük eljárást. Tanúként hallgatják ki a gyerekeket is. Mint megtudtuk, a család azóta elköltözött a városból, a gyerekeket kivették az iskolából.
Az igazgató az eset óta megerősítette az iskolában az ügyeleti rendszert. A gyerekeknek pszichológus segít feldolgozni a történteket.
- Tehetetlenek vagyunk. A kollégák sokszor már félnek bemenni az osztályterembe - fogalmazott keserűen az iskolaigazgató, aki elmondta: a 670 gyerek közül csak húsz-huszonöttel van gond. Makai Árontól megtudtuk: a nehezen kezelhető diákok többsége roma.
Mit tehet az iskola azokkal a gyerekekkel, akiknek nem használ a figyelmeztetés, a diák gyakran kineveti a tanárt? Otthon azt látja: a szülő eltépi a levelet, amelyben arról értesítik, hogy gyereke nem jár iskolába. A nevelés a szülő és a pedagógus közös feladata lenne, de a pedagógusok már nem mernek családlátogatásra se menni, mert már a kapuból elzavarják őket - mondta Makai Áron.
Két héttel a tanárverés után, ugyanabban a színházteremben, ahol a mándoki tanárverés történt, a vásárosnaményi térség fideszes országgyűlési képviselője, Czomba Sándor kezdeményezésére fórumot tartottak. Az eseményre meghívták a térség polgármestereit, iskolaigazgatókat, cigány kisebbségi önkormányzatok képviselőit.
Czomba Sándor kijelentette: a probléma gyökerét lehet keresni a munkanélküliségben, a szegénységben, a családon belüli erőszakban, az iskolák összevonása nyomán kialakult nagy létszámú osztályokban. A leglényegesebb azonban Czomba Sándor szerint az, hogy a cigánykérdést a cigányok nélkül nem lehet megoldani. Addig nem változik semmi - hangsúlyozta a képviselő -, amíg munka nélkül, pusztán a szociális ellátórendszerből meg lehet élni.
Egy mezőladányi tanárnő azt mondta: őket is megviselték a Mándokon történtek. Egyre több viszont a sajátos nevelési igényű gyerek. Nem mándoki specialitás az, hogy egy gyerek kezet mer emelni a tanárra. Több iskolában, más megyékben is történtek hasonló esetek - hangzott el a megbeszélésen. Volt, aki úgy vélte: ennek az is oka, hogy az iskolabezárások, összevonások után "vadásznak" a gyerekekre, különben elvész a fejkvóta. Amíg a szülő nem lesz partnere a pedagógusnak, amíg a jegyzőnek, iskolaigazgatónak nincs megfelelő hatásköre a renitensek kordában tartására, addig nem számíthatunk érdemi változásra - mondta a képviselő, aki a parlament tervezett módosító indítványai közül a következőket emelte ki: javasolni fogja, hogy a szociális segély mértéke ne haladhassa meg a minimálbér nettó összegét, továbbá azt, hogy azoktól a szülőktől, akik tanköteles korú gyermeküket nem járatják iskolába, vonják meg a segélyt.
A 2007-ben városi rangot kapott Mándok 4750 lelkes település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán határ közelében fekszik, alig 15 kilométerre Záhonytól. A munkanélküliek száma meghaladja a 400-at. A településen főként tárolással, raktározással foglalkoznak, a legfontosabb termék a kukorica, őszi búza, rozs, alma.
