Brüsszel nem kért további lépéseket Magyarországtól
A kiadások mérséklésének folytatását kérte az Európai Bizottság szerdán Magyarországtól - elsősorban további szerkezeti reformok révén. Brüsszel tizenhét tagállam konvergenciaprogramját értékelte, köztük Magyarországét is - utóbbit támogathatónak nevezve. Joaquín Almunia pénzügyi biztos rámutatott, hogy a beadott program és az uniós előrejelzések helyenként eltérnek (például a gazdasági csökkenést, az export növekedését vagy akár az inflációt tekintve), ezt azonban a kormány épp most korrigálja, illetve korrigálta. Brüsszel világossá tette, hogy a hiánynak három százalék alatt kell maradnia, s ezért minden lépést meg kell tenni. Az egyensúly megtartása a szerkezeti reformok folytatásán múlik.
Téves viszont az a sajtóban megjelent állítás, miszerint Brüsszel további megszorításokat kérne Magyarországtól. Pichler Ferenc, a PM sajtófőnöke elmondta: az unió és a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége február 4. és 16. között Budapesten tárgyalt. Mindkét oldal támogathatónak tartotta a bejelentett módosításokat, ezt nyilvánosságra is hozták. Pichler - ahogyan Daróczi Dávid kormányszóvivő is - megerősítette: sem Brüsszel, sem az IMF nem vár el további lépéseket a már ismertetett válságkezelő csomag intézkedésein túl.
Kovács László, az EU adóügyi biztosa lapunknak azt mondta: a bizottság elé kerülő anyag már tartalmazta azokat a módosításokat, amelyeket Gyurcsány Ferenc hétfői parlamenti beszéde után vezetett át az illetékes főbizottság az eredeti szövegen, vagyis naprakész volt az értékelés. "Az az intézkedéssor, amelyet a kormány bejelentett, azért is talált kedvező fogadtatásra Brüsszelben, mert azokra a főcélokra összpontosít, amelyeket a bizottság - az Európai gazdaság talpraállítása című tervben - megfogalmazott, és amely irányokat és célokat a decemberi csúcsértékezlet elfogadott" - fogalmazott Kovács László. Lapunk kérdésére a volt külügyminiszter hozzátette: a bizottság semmi olyan ajánlást nem fogalmazott meg, ami fordulatot igényelne a magyar gazdaságpolitikában, csak az eddigi irányban tett lépések folytatását kérte.
Kulturált, kemény kampányra készül az MSZP
Mindössze három európai parlamenti helyet jósolt saját pártjának Karsai József országgyűlési képviselő a köztévé tegnap reggeli műsorában. A battonyai polgármester hozzátette: ezt ők, a "szocik" mondják, és nem az ellenzék. Tény, hogy Magyarország idén kettővel kevesebb mandátumot kap csak az EP-ben: az újonnan belépő államok miatt a mostani 24 helyett csak 22 képviselői helyen lehet osztozkodni. A szocialistáknak jelenleg kilenc képviselőjük dolgozik Brüsszelben, közülük egyedül Kósáné Kovács Magda nem kíván újrázni. Nyolcan viszont igen, ráadásul több parlamenti képviselőjük (Kökény Mihály, Szabó Zoltán, Baráth Etele) szívesen vállalná a brüsszeli helyek egyikét. Az MSZP-n belül a legtöbben 4-6 mandátummal számolnak, de ezt még nem mondják nyilvánosan. A kormánypárt szakértői szerint kétpárti magyar delegáció lesz: az MDF és az SZDSZ nem kerül ki Brüsszelbe, esetleg a Jobbikkal kell számolni, de ez "a legrosszabb szcenárió".
A kampánystratégia készül, a legutóbbi elnökségi ülésen már napirendre került az a stratégiai felkészítő dokumentum, amelyet Szigetvári Viktor volt kampányigazgató (jelenleg tanácsadó), Gál J. Zoltán volt miniszterelnöki kabinetfőnök, illetve Baja Ferenc MeH-államtitkár jegyez. A vitaanyag szerint az MSZP-nek "kulturált és kemény" kampányt kell folytatnia, de nem szabad túlértékelnie az EP-választást. Úgy tudjuk, a felkészítőben az is szerepel, hogy a kormánynak a válságkezelésre kell koncentrálnia, és ez ne legyen a szocialista kampány része.
Eközben a szocialista EP-delegáció közleményt adott ki. Paul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának elnöke szerint csak az Európai Szocialisták rendelkeznek kidolgozott programmal a gazdasági világválság kezelésére. Rasmussen példamutatónak nevezte a magyar kormány válságkezelő lépéseit. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegáció vezetője szerint "Európa velünk van!", az euroszkeptikus jobboldal és az Európa-ellenes Fidesz pedig nem érti, hogy hatékony állami szerepvállalással élő baloldalnak kell formálnia a jövő európai gazdasági és szociális modelljét. (Sz. T. L.)
