Rajkán legutóbb egy helyi "faluatya" háborgott azon, hogy az állam csökkenti a településeknek juttatott normatívát. A Kisalföld című lap beszámolója szerint emberünk azt találta mondani a testületi ülésen: Össze kellene tépni a költségvetést, "beülni az autóba, és a Kossuth utcai zsinagógát kifüstölni". Az idézett képviselő beszélt még Heródes törvényeiről, az idegen szívről. A polgármester szerint csak annyi történt, hogy "a képviselő nem tudta magában tartani politikai meggyőződését". Tegyük hozzá, a képviselői kinyilatkoztatás a falu nyilvánossága előtt történt, hiszen a helyi televízió is leadta a vitát.

Nem tudom, hogy a képviselő járt-e már a győri zsinagógában. Az udvarán egy - minden mérvadó párt képviselője jelenlétében felavatott - márványoszlopon sorakoznak azoknak a nevei, akiket elhurcoltak és megsemmisítettek. Köztük több száz gyermeké. Talán ha ismeri a helyet, amiről a testület előtt beszélt, nem hagyják el a száját felelőtlen szavak. Talán akkor tudja, érzi, hogy indulata kifejezésére nem használható az embertelen pusztítás megidézése.

Tapasztalható persze, hogy a válság által fölerősített - valóságos és nem oktalan - kollektív szorongások idején már a kisközösségekben is megkezdődött a bűnbakkeresés. Rajkán a szomszédos Szlovákiából odatelepülő szlovákokkal szemben is van némi gyanakvás, ellenérzés, bár eddig csak apróbb konfliktusok jelzik ezt. A romákkal kapcsolatban itt eddig nem tört felszínre semmiféle gárdaindulat, de több környékbeli településen a cigányok a bűnbakképzés célpontjai. A zsinagóga "kifüstölése" most került először szóba.

Olvasom a rajkai képviselő kijelentéséhez kapcsolódó internetes hozzászólásokat. Fékezhetetlen düh, elvakult gyűlölet mozgatja az ujjakat a billentyűkön. Még a képviselő megnyilatkozását elítélő, attól elhatárolódó emberek egy részének a véleménye is megrettent. Valaki azt írja: "Hitler nagy hibát követett el", amikor nem a képviselőt "és az őt támogatók felmenőit engedte ki a kéményen". Vagy: nem a zsidóktól, hanem "az iszlámtól, a cigányoktól" és a rajkai képviselőtől kell félteni Európát és a hazát.

Szeretném hinni, hogy lapunk egyik levélírójának gondolatai mások fejében is megfordultak: "A szörnyű huszadik században már előfordult ilyesmi. A tisztességes embereket elborzasztja az emlékkép a beszögezett templomkapuk mögött őrjöngve jajgató zsidókról, az égett emberhús iszonyú szagáról. ... Az efféle, eleinte komolytalannak tartott, üres gyűlöletbeszédet kezdetben akkor sem vette senki komolyan... Hát a történelem nem arra való, hogy tanuljunk belőle?!"