Ha van gyógyszertár, lesz templom is
Több tucat etikai és szakmai szabályt sértő jelenséget sorolt Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MKGY) elnöke szerdán a parlamenti szakbizottságban, amelyek szerinte a két évvel ezelőtt bevezetett gyógyszerpiaci liberalizáció felülvizsgálatát indokolhatják. Az elnök példatárából egyebek mellett kiderült: Hódmezővásárhelyen maga a polgármester kérte az orvosokat, hogy a betegeiket a városi kórház gyógyszertárába küldjék a receptekkel. Emiatt tönkremehet a város többi patikája. Vácon az önkormányzat támogatta a négy orvosi rendelővel rendelkező egészségház építését, ahol a befektető egy 300 hívőt befogadó templom-kápolna létesítését azzal a feltétellel vállalta, ha az új szakrendelőben patikát létesíthet. Megkapta. Horváth Tamás szerint a betegbiztonságot is veszélyezteti, hogy bárki szervezhet tanfolyamot a gyógyszertári szakasszisztensek pótlására. Az Egészségügyi Továbbképző Intézet vidéki városban szervezett asszisztenszáróvizsgáján megjelent hallgatók többsége még soha nem készített kúpot, szuszpenziót, nem osztott port és nem olvasott receptet, a gyógyszertant pedig egy ápoló végzettségű szakember oktatta. Hasonlóan veszélyes az a jelenség is, hogy több újonnan nyílt gyógyszertár heti hatnapos, átlagban 12 órás nyitva tartás mellett egyetlen gyógyszerészt foglalkoztat, aki viszont nem tud mindig bent lenni. A távollétében egy szakasszisztens látja el a betegeket, rajta kívül csak kereskedők szolgálnak ki.
A Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője és a szaktárca képviselője viszont nem látta aggasztónak a helyzetet.
A GVH képviselője, Torjákné Amberger Teréz közölte: a gyógyszertári ellátás a verseny körülményei között sem dőlt össze, folyamatosan nyílnak az új patikák, a 87 megszűnt nem ad okot aggodalomra. A lakosság hozzáférése az orvosságokhoz javult. Az elnök által említett anomáliák korábban is előfordultak, viszszaszorításukra a szakhatósági ellenőrzés elegendő.
Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke arra kérte az egészségügyi minisztert, adjon tájékoztatást az ágazatban várható gazdasági-pénzügyi helyzetről. Különösen arra kíváncsi, hogy a gazdasági válság enyhítését célzó kormányzati intézkedések hogyan érintik az ágazatot.
Harmincmilliárd az egészségügyi alapból?
A pénzügyi tárca tervei szerint 30 milliárd forintot vonnak ki az Egészségbiztosítási Alapból a válságkárok menedzselésére. Információink szerint az összeget részben a gyógyszertámogatásokra és a gyógyító ellátásokra költhető keretből vennék el. Arról még nincs döntés, hogy milyen arányban osztozna a két kassza az elvonáson. Szakértők óva intenek az egészségügyi közkiadások további mérséklésétől. Lapunk kérdésére Sinkó Eszter rendszerelemző-közgazdász elmondta, hogy az elmúlt két évben a nemzeti összjövedelem 0,8 százalékát vették ki az ágazatból, ez csak a gyógyszerkasszát 100-150 milliárd forinttal érintette. Véleménye szerint a további elvonással már a betegek érdekei sérülnének. (D. A. N.)
