A tizenkét évhez közeledve úgy gondoltuk, ha nem is házasodunk össze, valamilyen jogi keretben megerősítenénk a kapcsolatunkat. Egyikünk sem akar házasságot kötni, valahogy mindketten idegenkedünk ettől. Magunk körül sokféle házasságot, együttélést, társas viszonyt látunk. Boldog és kevésbé boldog kapcsolatokat. Sose gondoltuk, hogy nekünk bárki példáját követni kellene, vagy bárkinek a mi választásunk lenne a legjobb.

Már az Alkotmánybíróság tavalyi döntésére is felkaptuk a fejünket. Úgy éreztük, 2008-ban egy letűnt korszakot akarnak visszahozni. Mintha azt akarnák, hogy az állam szóljon bele az emberek magánügyeibe. Osztályozzon, tegyen különbséget a köztársaság polgárai között attól függően, ki milyen társkapcsolatban él.

A Gyurcsány-kormány által az AB által kifogásoltakra reagáló javításokkal előterjesztett formuláról olvasva megint megdöbbentünk. Félreértés ne essék, semmi bajunk azzal, hogy az egynemű párok a vagyonközösség vagy az öröklés tekintetében a házaspárokkal azonos jogi megítélés alá kerülnek. Az anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolat számukra kínált lehetősége fontos lépés a jogegyenlőség felé.

De azt nem értjük, hogy a heteroszexuális pároktól miért vonják meg ezt a lehetőséget, miért diszkriminálnak minket, és hozzánk hasonlóan élettársi kapcsolatban élő különnemű párokat? Miért nem lehet körbenézni Európában, s például a Franciaországban oly sikeres PACS-ot a magyar viszonyokhoz adaptálni? A PACS-ot (Pacte civil de solidarité, Polgári szolidaritási szerződés) a baloldali (!) Jospin-kormány vezette be 1999-ben. Az illetékes önkormányzatnál az azonos és a különnemű pároknak egyaránt lehetővé tette, hogy világos jogi keretekbe tereljék közös életüket, a vagyonjogi, öröklési ügyeket, a másik fél vagy a gyerek(ek) tartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A PACS-ot elvben
a meleg és leszbikus párok együttélésének legalizálására gondolták ki, de elsősorban a különnemű párok élnek vele. Míg az ezredfordulón még csak 22 ezer, tavaly már több mint 90 ezer PACS-ot kötöttek.

Az élettársi kapcsolatot korábban vadházasságnak hívták. Ha ezt halljuk, mindig azt mondjuk, Ádám és Éva is ebben élt. Vállaljuk ezt, de nem állítjuk, hogy ez jobb vagy különb lenne az anyakönyvvezető előtt kötött, lakodalommal kísért házasságnál. Mindenkinek joga eldönteni, hogy kivel és milyen keretek között él. Azt viszont igazságtalannak tartjuk, hogy az élettársi kapcsolatunkat csak közjegyzőnél jegyeztethetjük be, anyakönyvvezetőnél nem. Azért, mert az alkotmány védelmezői és a kormányzati apparátus tagjai azt gondolják, hogy a heteroszexuális párok ott kizárólag házasságot köthetnek.