Olyan intézkedéssorozatra van szükség, amely a GDP legalább 3-4 százalékának megfelelő öszszeget mozgat meg, különben a kormány nem éri el a célját - mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte azért kellenek összehangolt lépések, mert ha minden létező területhez hozzányúl a kormány, akkor nem lesznek olyan társadalmi csoportok, amelyek úgy érzik, csak ők fizetik ki a válság számláját. A miniszterelnök bejelentéseiről azt mondta, az irány jó, ám a válságkezelés és a modernizáció összemosása nem hordoz jó üzenetet, az ugyanis az emberekben megszorításként csapódik le. Ez utóbbi feszültségeket szül, amelyek hatására általában a kormányok visszalépnek.

A konkrét intézkedések közül kiemelte, hogy a 13. havi nyugdíjak beépítése a havi juttatásba és a nyugdíjkorhatár felemelése szükséges. Ám ha már változik a nyugdíjrendszer, a rokkantnyugdíjakhoz és a fegyveres szervezetek nyugdíjazási gyakorlatához is hozzá kellene nyúlni. Az szja alsó sávhatárának emelését az MKIK már 2006-ban szorgalmazta, ők akkor 2,5 millió forintban határozták meg. Az intézkedéscsomag összességében nem teszi rendbe a gazdaság versenyképességét - mondta. Ahhoz, hogy érzékelhető változás legyen, nem elég az adózást átalakítani. Hozzá kell nyúlni az oktatáshoz, az egyetemekhez, a kutatás-fejlesztéshez is, oly módon, hogy a gazdaság keresleti igényei találkozzanak a kínálattal. Parragh szerint ma a legnagyobb baj finanszírozási területen keresendő, az ország iránti bizalom visszaállítása pedig alapérdek.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy véli: az igazságosabb teherviselés érdekében jelentősen át kell szabni a javaslatokat úgy, hogy azok ne az alacsony jövedelműek kárára kedvezzenek a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek. A fogyasztási adókból származó bevételek arányának növelésével egyetért. Ez azonban nem jelentheti az áfa egységes emelését, hiszen például az alapvető élelmiszerek drágulása főleg az alacsony jövedelműeket sújtaná.

A Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetsége már jó ideje szorgalmazza az élőmunka terheinek mérséklését - mondta Dávid Ferenc főtitkár. A társadalombiztosítási járulék ötszázalékos, 32-ről 27 százalékra történő leszállításával megvalósulhat ez a törekvésük. A reformjavaslatok kiadáscsökkentő fejezete még kissé homályos, ezért szükségszerű, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács február 20-i ülésén a résztvevők megismerjék a konkrét és részletes számításokat.

Elemzők szerint is jó irányba mutatnak a bejelentett intézkedések, ám ők sem látják azok rövid távú gazdaságélénkítő hatásait. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a kormánynak jelenleg nincs sokkal több mozgástere. Ha viszont a tervezett lépések megvalósulnak, és ezekre további reformok épülnek, elősegíthetik a versenyképesség javulását.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője szerint az, hogy az alsó adókulcs 19 százalékra nő, és a sávhatár az átlag feletti keresetek fölé emelkedik, azt jelzi, hogy a kormány az adózók többségét egy adókulcsba próbálja meg beszorítani. Az adóátrendezés szerinte a költségvetési hiány szempontjából semleges hatású az idén és jövőre is - fogalmazott a banki elemző.