Támogatni fogják az exportot, támogatást kapnak a mezőgazdasági vállalkozók, a kutatás és fejlesztés területén öszszesen 337 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg, az állami közlekedési alap 960 milliárd forintot kap, növelik a vidékfejlesztés keretét. A 16 pontos programot a kormány által nemrég felállított Nemzeti Gazdasági Tanács (NERV) dolgozta ki, és szerdán bocsátják a képviselőház elé. Mirek Topolánek cseh kormányfő vasárnap nem zárta ki, hogy a válságellenes intézkedésekről szóló, márciusban esedékes parlamenti szavazást esetleg összekapcsolja kormánya további sorsával. Csehországban különösen a gépkocsigyártás és az ipari termelés visszaesése aggasztó.

Szlovákia: Robert Fico kormányfő továbbra is bizonygatja: az idei, 4,9 százalékos GDP-növekedési terv reális. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint azonban Szlovákiában az idén legfeljebb 2,7 százalékos gyarapodás várható. A negyedik negyedéves mutatók arról tanúskodnak, hogy a növekedés leáll olyan országokban, amelyek viszonylag jól megbirkóztak a válsággal.

Románia: Két héten belül döntenek arról, kérik-e az IMF pénzügyi támogatását. A jegybank elnöke február elején azt mondta, hogy 6-7 milliárd eurós pénzügyi segítségre lehet szükségük a külföldi fizetési kötelezettségek teljesítéséhez, a külső egyensúlyhiány finanszírozásához.

Németország: A Bundestag pénteken elfogadta Németország háború utáni történetének eddigi legnagyobb konjunktúraélénkítő csomagját, amely a stabilitás és a foglalkoztatás biztosítását célozza. A Merkel-kormány által január közepén elfogadott, 50 milliárd eurós második konjunktúraélénkítő csomaghoz a szövetségi költségvetésnek új hiteleket kellett felvennie.

Olaszország: Több ezer gyári munkás, közalkalmazott és hajléktalan tüntetett pénteken Rómában a kormány - véleményük szerint - rossz válságkezelése miatt. Az olasz kormány eddig átfogó válságkezelési tervet nem indított útjára, a munkanélkülivé vált dolgozók megsegítése van csupán napirenden. A szintén pénteken nyilvánosságra hozott euróövezeti növekedési adatok szerint az olasz gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben 1,8 százalékkal zsugorodott az előző negyedhez, és 2,6 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. Ez az 1980-as évek óta a legrosszabb teljesítmény. A válsággal hétről hétre módosul a költségvetés, az új elemek: a szerencsejátékok adóemelése, az illegális bevándorlás költségeihez való hozzájárulás a bevándorlókra kivetett adókkal, szociális segély az állását elveszítő 400 ezer dolgozónak.

Nagy-Britannia: Évekig tartó költségvetési kiigazításra és adóemelésre lesz szükség a válság kezelése során felhalmozott államadósság csökkentésére. A kormány 40 százalékban szabta meg a GDP-arányos adósságráta tűréshatárát, de a The Sunday Times kiemeli, hogy e szintet máris túllépte a brit közadósság. A tervekben az áll, hogy százmilliárd fonttal segítenék meg a gyenge lábakon álló bankszektort, s közvetítésével friss és könynyen hozzáférhető forrással látnák el a recessziótól szenvedő gazdaságot, ezáltal serkentve a hitelezést. Korábban már 37 milliárd fonttal kisegítették a megroggyant bankokat, és garanciavállalás révén további 500 milliárd fontot bocsátott rendelkezésükre a kormány.

Amerikai Egyesült Államok: A kongresszus elfogadta a 787 milliárd dolláros ösztönző csomagot, s ezt hétvégi rádióüzenetében Barack Obama elnök mérföldkőnek nevezte az amerikai gazdaság felépülésének útján. Egyúttal jelezte, hogy ez csak a kezdet. A legfontosabb feladatok között említette a bankok megsegítését és a házak jelzálogcsődhullámának leállítását. Az elnök szerdán bejelenti: kormánya 50 milliárd dollárt szán a bajba jutott háztulajdonosok megsegítésére. Az elsősorban adócsökkentéseket és szövetségi munkahelyteremtő programokat tartalmazó élénkítő csomag a GDP 5 százalékára rúg, ez az USA legnagyobb volumenű gazdasági felépülési terve.