Ismét csak "fél ház" előtt beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a Parlamentben. A Fidesz és a KDNP frakciója a válságkezelő csomag ismertetéséről is kivonult, lévén ezt is Gyurcsány Ferenc jelentette be.

A kormányfő napirend előtti expozéjában kiemelte, hogy e mostani az emberiség történetének első olyan globális válsága, amely valamennyi szektort, valamennyi embert érinti. "Egyikünk sem tud elbújni" - fogalmazott.

Magyarországnak se eurója, se felhalmozott bevételi tartaléka, csak hitelállománya van, így kell szembenéznie a helyzettel. A kormányfő szerint ezért az elsődleges feladat a fizetőképesség és az egyensúly megtartása. Ehhez a kormányfő szerint szerkezeti átalakításokra is szükség van. Azt javasolta, hogy a gazdasági recessziót mínusz három százalékban számolják, hozzátéve: 3,5 százalékos adat esetén is megvan a szükséges forgatókönyve a kormánynak. Három százalékkal számolva ahhoz, hogy megmaradjon az egyensúly, a tervezettnél az idén 200 milliárddal, jövőre 550, két év múlva 650 milliárddal kell kevesebbet költeni. De nem ebben áll a változások lényege. "A magyar gazdaság- és társadalompolitikát alapjaiban meghatározó változásokat készülünk elindítani. A rendszerváltás óta hasonlóra csak a '90-es évek közepén, illetve 2006 és 2008 között volt példa" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. A kormányfő öt területen javasolt változtatást: az adó-, a szociális, a nyugdíj-, a gazdaságpolitika szektorrendszerében és a közjogi berendezkedésben.

Nullszaldós, ezermilliárdos adóátmozgatás

A kormányfő Lendvai Ildikót hallgatja

Az adórendszer átalakítása során csökkentik a munkára rakódó terheket. Az átalakítások összességében nullszaldósak, jövőre azonban már néhány tízmilliárdos könnyítést hozhatnak. A konkrét lépések: a személyi jövedelemadó alsó kulcsát 18-ról 19 százalékra emelik, de a sávhatárt 1,7 millióról kitolják előbb 2,2 millióra (július elsejétől), majd jövőre 3 millióra. Ezzel az adózók majd 87 százaléka fog a legkisebb kulccsal adózni. A kormány öt százalékponttal, 32-ről 27-re fogja csökkenteni a munkáltatókat terhelő járulékok mértékét. Az ötszázalékos járulékcsökkentés július elsejétől csak a minimálbér kétszereséig jár, teljes egészében pedig 2010-től. Gyurcsány bejelentette, hogy megszüntetik a magánszemélyeket, illetve a vállalkozásokat terhelő, egyaránt négyszázalékos két különadót is.

A másik oldalon: abban a körben, ahol húszszázalékos volt, fölemelik az általános forgalmi adó (áfa) általános kulcsát 23 százalékra. Termékenként változó mértékben, 3-7 százalékkal nő a jövedéki adó, ami a dohány- és alkoholtermékeket, illetve az üzemanyagot érinti. Utóbbi esetében lapunk úgy tudja, hogy a rendszer tartalmazni fog egy korrekciós megoldást is: ha az olajárak nem várt növekedése miatt az üzemanyag ára meghalad egy határt, a jövedéki adót automatikusan csökkentik.

A vállalkozások nyeresége után fizetendő társasági adót 16 százalékról 19-re emelik, és tervezik az adómentes kedvezmények (pl.: üdülési csekk, étkeztetési jegyek) megszüntetésének lehetőségét.

Szociális támogatások - rászorultság alapján

A szociális rendszert a rászorultság elve szerint alakítják át. Bevezetik a szociális számlát, amely lehetővé teszi a segélyek és támogatások személyre szabott nyilvántartását. E rendszer elvileg jövőre indulhat el, az önkormányzati támogatások 2011-ben jelenhetnek meg rajta.

Bizonyos juttatásokat (például a családi pótlékot) jelenleg - ahogy a kormányfő fogalmazott - a bankigazgatók és a munkások is egyenlő mértékben kapnak. Ezeket részben legalább arányosítják a jövedelmekhez, amennyiben adó alá vonják őket. A gyeddel kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy a támogatás továbbra is két évig jár, de legalább egyéves jogviszony szükséges a jogosultsághoz. A gyedet csak a korábbi munkaviszony időtartamáig lehet kapni. Ez utóbbi 2010. május elsejétől léphet életbe. (Ennek az az oka, hogy nem kevesen csak azért létesítettek munkaviszonyt a szülés előtt fél évvel, hogy utána két éven át jogosultak legyenek a viszonylag magas összegű ellátásra.)

Bár a kormányfő nem tért ki rá, lapunk úgy tudja, hogy a lakásépítési támogatás (szocpol) esetében szükség lesz bizonyos önrészre az igénybevételéhez. Ugyancsak változtatás várható a gáz- és távhőtámogatások esetében - a csökkenő energiaárak miatt kevesebb támogatást fognak kifizetni, de ezt az érintettek - épp az árak csökkenése miatt - nem érzik meg.

Beépül, illetve megszűnik a 13. havi nyugdíj

Átfogó nyugdíjreformlépéseket is bejelentett a kormányfő. A tervek szerint a 13. havi nyugdíjat beépítik a havi juttatásba, hogy azt később se lehessen elvenni. Azok viszont, akik július elsejétől mennek nyugdíjba, már nem számíthatnak e juttatásra. Változni fog az indexálási rendszer. Ha a gazdaság két százaléknál kisebb mértékben növekszik, automatikusan az inflációval korrigálják a kifizetéseket, és nem a bérnövekedéssel, hiszen ilyenkor erre nem lehet számítani. Ha kettő és négy százalék közötti a növekedés, akkor már a svájci és inflációs korrekciót együtt használják, a megfelelő arányban.

Gyurcsány bejelentette, hogy 2016-tól évi négy hónappal kívánják növelni a nyugdíjkorhatárt, egészen addig, míg el nem éri a 65 évet. A miniszterelnök szerint ezzel az átalakítással 2050-ig egyensúlyban tartható a nyugdíjrendszer.

Megkétszerezik Paks kapacitását

A gazdaságpolitikai intézkedések között a kormányfő a már korábban bejelentett 1400 milliárdos finanszírozást segítő csomagról, illetve az építőipari megrendeléseket tartalmazó - előre hozott - 1800 milliárdos kosárról beszélt. Növelni kívánják az alkalmazás lehetőségeit, előnyben részesül a mezőgazdasági és az élelmezési iparág, kiemelten kezelik a turizmust és az építőipart. Középtávú cél, hogy a régió legfüggetlenebb energetikai rendszerével rendelkezzen az ország. Ennek érdekében a korábban tervezettnél több támogatást adnak a bioenergia- és a biomassza-termelésre. A kormány szándéka, hogy még az első fél évben döntsenek a paksi atomerőmű kapacitásának megkétszerezéséről. A kormányfő megemlítette, hogy Gráf József agrárminiszter már tárgyal a nagyobb üzletláncokkal arról, hogy boltjaik nyolcvan százalékban magyar termékeket kínáljanak. Gyurcsány üzent a bankoknak, kiemelve, hogy a pénzintézetek "csillapíthatatlanul" hárítják át költségeiket az ügyfelekre, és ez tolerálhatatlan. "E gyakorlat nem tartható. Ha a bankok nem teszik meg maguktól, akkor jogi erővel kell ezt a változást kieszközölni."

Kígyó-béka vagy program

Gyurcsány Ferenc beszélt a közjogi változásokról is. Úgy fogalmazott: "vegyünk erőt magunkon, és hozzunk döntést" a kisebb parlamentről, a választójogi törvényről, az önkormányzati helyek csökkentéséről, a korrupció elleni lépésekről, a pártfinanszírozásról.

- A politika fő szabályai szerint az, amit mondok, nem választási program. Nem ilyen programokkal szoktak választást nyerni. De van valami, ami fontosabb annál, hogy miként fog alakulni 2010-ben a választási küzdelem. Ma a hitelességnek nem az a fokmérője, hogy ki tud a másikra kígyót-békát kiabálni, hanem hogy kinek van mondanivalója ebben a helyzetben - jelentette ki. Hozzátette: - Ha van jobb program, ami ugyanoda viszi az országot, akkor megfontolják. Kicsinyes, személyeskedő vitákba viszont nem fog belemenni.

Gyurcsány bejelentette, hogy pénteken az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elkezdik a társadalmi egyeztetést. Két hét múlva pedig már törvénymódosításokat nyújtanak be a parlamentnek.

Műsorváltozás

Nem hirtelen elhatározásból született a miniszterelnök tegnap esti, rendkívüli tévébeszéde. Az ötperces adás egy időben történő vetítéséről a múlt héten kezdtek egyeztetni a közszolgálati és több kereskedelmi csatorna vezetésével - tudtuk meg a kormányszóvivői iroda munkatársaitól. A rendkívüli megszólalást a miniszterelnök munkatársai szerint indokolja, hogy a tegnap bejelentett válságkezelő csomag a társadalom szinte minden rétegét érinti. A Magyar Televízió és a Duna TV mellett az RTL Klub, a TV2 és az ATV sugározta Gyurcsány Ferenc beszédét. Arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kérése volt-e az esti hétórás időpont, a kormányszóvivő irodán azt mondták: a miniszterelnöki kabinet fogadta el a televíziók javaslatát.
A felvételt Gyurcsány Ferenc kormányfői dolgozószobájában rögzítették, a kész anyagot pedig egy szerverről töltötték le a csatornák. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója lapunknak azt mondta: ha egy közjogi méltóság kér rendkívüli megszólalási lehetőséget, a kereskedelmi tévék általában nem mondanak nemet. Főként, ha krízishelyzetben fordulnak hozzájuk. Kotroczó szerint a gazdasági-pénzügyi válság elégséges indok volt a tegnapi rendkívüli megszólalás közzétételére.