Házon belül zöld lámpa a kormányfő terveinek
Szombaton az MSZP választmánya, vasárnap a kormány, a pártelnökség és a frakció is rendkívüli ülést tartott. A választmány ülése után Simon Gábor, a testület elnöke azt mondta: egyetértettek a kormányfő értékelésével, mely szerint a krízis egyik jellemzője, hogy az emberek, a családok, a vállalkozások és a cégek egyaránt jövedelemcsapdában érzik magukat. Ugyancsak egységes volt a választmány abban, hogy a válságkezelés megnyitotta a kapukat az elkerülhetetlenül szükséges szerkezeti átalakításokhoz. Egyetértés alakult ki abban is, hogy nem lehet a költségvetési hiányt adónöveléssel kezelni, és az adócsökkentést is csak mértékletesen szabad bevezetni. Ami a nyugdíjrendszer átalakítását illeti - meg kell óvni a rendszer fenntarthatóságát.
A Népszabadság információi szerint a kormányfő által ma bejelentendő intézkedéscsomagban a nyugdíjrendszer átfogó reformja is szerepel. Eszerint az eddigi tizenharmadik havi nyugdíjat beépítik, ami azt is jelenti, hogy a július elseje után nyugdíjba vonulóknak már nem jár ez a juttatás. Változik az indexálási rendszer is: megmarad ugyan a svájci alapú - az inflációt és a bérszínvonalat egyaránt követő - indexálás, de belép egy új elem is. Alkalmazkodás a GDP növekedéséhez. Ha ez nem éri el a két százalékot, alapvetően csak az inflációval kell korrigálni a nyugdíjakat.
A nyugdíjreform része a korhatár jövőbeni emelése is. A kormányzati elképzelés szerint 2016-tól évi négy hónappal növelnék a nyugdíjkorhatárt, egészen a 65 éves korhatárig, tehát 2025-ig. Úgy tudjuk, hogy ez heves vitákat váltott ki az elnökségben és a frakción belül egyaránt, mondván nem szerencsés most bejelenteni egy 2016-tól életbe lépő és egyébként népszerűtlen intézkedést. A pártelnök-miniszterelnök viszont azzal érvelt, hogy ez olyan hosszú távú intézkedés, amely hitelessé teszi az országot.
Gyurcsány Ferenc a kormányülésen és az MSZP elnökségi ülésén is "megszavaztatta" a csomagot. A kormánytagokat arról is kérdezte, ki az, aki nem tudja teljes mellszélességgel vállalni - az visszaléphet. A miniszterek támogatásukról biztosították a miniszterelnököt, s ugyanez történt az elnökségben is. A frakcióülésen számos képviselő hozzászólt a témához, többek között Szanyi Tibor, Szabó Zoltán és Tatai-Tóth András. Információink szerint a válságkezelési intézkedések támogatásában egység mutatkozott, a képviselők inkább a bankok magatartását támadták. Többen szóvá tették , hogy bizonyos pénzintézetek tetemes nyereségre tettek szert tavaly, viszont a kormányzati segítségnyújtás ellenére sem megy gördülékenyen a vállalkozások és magánhitelesek ügyeinek rendezése. Szanyi karakteresebb gazdaságélénkítő lépéseket hiányolt. Úgy tudjuk, Steiner Pál felszólalásában az elmúlt időszak önkormányzati ügyeire utalva (Verók István, Hunvald György meggyanúsítására) kritizálta az ügyészséget.
A benyújtandó törvényjavaslatok egyébként még formálódhatnak a pénteken kezdődő további egyeztetéseken. A kormány megbeszélést kezdeményez terveiről a parlamenti pártokkal, a szociális partnerekkel, a civil szervezetekkel és mások mellett a Reformszövetséggel.
A miniszterelnök a kialakult helyzetről és a teendő intézkedésekről beszédet mond hétfőn a közszolgálati és a két kereskedelmi tévében.
A csomag főbb elemei:
- Költségvetési hiánycél tartása (maximum 2,6-2,9 százalék).
- A személyi jövedelemadó alsó kulcsa 18-ról 19-re emelkedik.
- Az alsó jövedelemsáv határa júniusban 2,2 millióra, január elsejétől hárommillió forintra emelkedik.
- Ötszázalékos járulékcsökkentés.
- A magánszemélyek és a vállalkozások különadója megszűnik.
- Háromszázalékos áfaemelés.
- Öt-hét százalékos jövedékiadó-emelés.
- Adómentes kedvezmények megszüntetése (pl.: étkezési jegy, üdülési csekk).
- Szociális számla létrehozása.
- Univerzális szociális támogatások alanyi jogának megtartása, de rászorultsági alapra helyezése az adó alá vonás útján.
- Egységes ingatlandó - 2014-től.
- Gyed-jogosultság szigorítása (minimum egyéves munkaviszony).
- 13. havi nyugdíj beépítése, az indexálási rendszer átalakítása.
- Nyugdíjkorhatár kitolása 65 évre (2016-tól folyamatosan).
- A már korábban bejelentett közjogi javaslatok: kisebb parlament, választási rendszer átalakítása, pártfinanszírozás.
