Elutasítás kódolva

A Fidesz médiatörvénye - így jellemzik baloldali politikusok a médiatörvény napokban nyilvánosságra került harmadik tervezetét. Úgy tűnik, a kidolgozásban részt vevő MSZP-s szakértők és a párt felső vezetése nem ért mindenben egyet.

A közszolgálati médiumok formális államosítása és a politikai kézi vezérlésükre alkalmat adó szabályok változatlanul kerültek át az új médiatörvény immár harmadik tervezetébe is. A koncepció a mindenkori kormányzó pártok kezébe adna példátlan hatalmat a közszolgálati médiumok irányítása, befolyásolása, átszervezése, megszüntetése felett.

Az új rendszer centrumában a "mindenható" közszolgálati tanács (KÖT) áll. Ez a testület dolgozná ki a közszolgálati stratégiát, kötne közszolgálati szerződést a köztévékkel és közrádiókkal, meghatározva a finanszírozás feltételeit is.

Egyfelől a tanács súlyát és erejét jelzi, hogy a tagjait hat évre választanák, és a munkájuk során nem lennének utasíthatók. Másfelől: éves beszámolójukat a parlament egyszerű többséggel utasíthatná el vagy fogadhatná el. Elutasítás esetén új tagokat lehet jelölni a testületbe. A feladat a parlamenti pártok egy-egy tagjából álló bizottságra hárul, amely a szavazatok kétharmadával jelölhet új KÖT-tagokat. A "csavar" ez esetben ott van, hogy a jelölők nem egy-egy szavazattal bírnak, hanem annyival, amekkora az őket delegáló parlamenti frakció súlya. A kormánytöbbségnek tehát jó esélye van a korábbi KÖT-tagok elmozdítása után saját jelölteket állítani helyükbe. Akiket azután az Országgyűlés a jelen lévő - s nem az összes - képviselő kétharmadának szavazatával emelhet tisztségbe. A közmédiumok kormányzati kézi vezérlése a KÖT-ből kiindulva a mostani kuratóriumok helyére lépő vagyontanácsokon át valósulhatna meg, méghozzá az adminisztratív szerepet betöltő, évente felmenthető vezérigazgatók személyén keresztül.

Egy neve elhallgatását kérő MSZP-s vezető politikus lapunknak azt mondta: jól meg kell gondolni, hogy ebből a koncepcióból mit engedhetnek törvénybe iktatni.

- Általában véve is aggályos ekkora hatalmat adni a kormány kezébe a közmédiumok felett - mondta forrásunk. Hozzátette: a közmédia egyensúlyának megőrzése alapvető alkotmányos cél. A médiatörvény legújabb tervezete alapján törvényes keretek között rúghatnák fel ezt az egyensúlyt azok, akik vissza akarnak élni hatalmukkal.

Ezek után kérdéses, lesz-e új médiatörvény a közeljövőben. MSZP-közeli forrásaink nem nyilvánították lezártnak a törvény kidolgozásának folyamatát. A mostani munkaanyagról még véleményt alkot a párt frakciója és elnöksége. Az SZDSZ parlamenti frakciója vasárnap kiadott közleményében még az áll: nem tartják parlamenti tárgyalásra alkalmasnak a törvénytervezetet mindaddig, amíg nem változnak benne a médiarendszer meghatározó intézményeit az eddigieknél is erősebb pártbefolyás alá helyező szabályok. A február 10-én nyilvánosságra hozott legújabb változatról viszont csak jövő hétfőn alakítja ki véleményét a frakció - tudtuk meg Győri Krisztinától, az SZDSZ sajtófőnökétől. Zsigmond Attila, az MDF médiapolitikusa lapunknak azt mondta: majd csak a végső, a parlament elé kerülő változatról mondanak véleményt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.