A hivatásos tűzoltóságokat a kilencvenes évek derekán az önkormányzatnak adták át, most pedig nem kizárt a visszaállamosítás - legalábbis így véli Jauernik István önkormányzati államtitkár. Ezt a szocialista politikus városvezetők előtt jelentette ki, utalva arra, hogy a tűzvédelem - a hivatásos tűzoltóságok fenntartása - évente több mint harmincmilliárd forintjába kerül a büdzsének. Állami kézben talán hatékonyabb és olcsóbb lehetne. A felvetés az érintettek körében meglehetősen nagy vitát váltott ki.

Ha az állam úgy gondolja, hogy a tűzvédelem nála jobb kézben van, akár így is dönthet - jelentette ki Danielisz Béla, a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságának elnöke. Ezzel az elképzeléssel ugyan nem ért egyet, ám maga is úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer nem igazán jó. A tűzoltóságok ugyanis csak félig vannak önkormányzati kézben: miközben hivatalosan a településekhez kerültek, a helyhatóságok legfeljebb a munkáltatói jogokat gyakorolhatják, de nem dönthetnek sem a létszámról, sem új tűzőrség felállításáról. A működéshez szükséges normatív támogatás meghatározása, az eszközök beszerzése is az állam hatásköre maradt. Az önkormányzatok legfeljebb annyiban kaptak szabad kezet, hogy maguk dönthetnek arról: mennyit tesznek hozzá a költségvetési támogatáshoz, hogy a tűzoltóság működőképes maradhasson. Budapest az idén 650 millió forintot áldoz erre.

A felemás helyzet feloldására Danielisz két lehetőséget lát. Az egyik, hogy a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat teljes egészében delegálják a helyhatóságokhoz. Ennek azonban a feltétele az, hogy mindenütt biztosítsák az ehhez szükséges forrásokat. A másik megoldás, hogy a tűzoltóságot visszaállamosítják. Kérdéses azonban, hogy ez kinek használna.

- Megint nem a lényegről beszélnek - véli az államtitkár felvetése kapcsán Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere. Szerinte a tűzoltóságok a helyhatóságoknál jó helyen vannak, ám a finanszírozás kapcsán akadnak gondok. Például a fejlesztéseket az intézményfenntartó városok részben saját zsebből fizetik - egy tűzoltóautó százmillióba kerül, így a pályázathoz szükséges önrész is húszmillió forint -, miközben az ellátási körzetbe tartozó többi településnek a tűzvédelemre egyetlen fillért sem kell költenie. Ezért Gémesi szerint inkább az a kérdés: az állam miért testált úgy feladatokat a helyhatóságokra, hogy nem biztosítja a megfelelő forrásokat, s ha már ez történt, miért nem szabályozzák legalább a tehermegosztást.

Danielisz álláspontja szerint az állam hatalmi monopóliumát inkább minden területen meg kellene törni, hiszen az önkormányzatok hatékonyabban képesek választ adni a helyben felmerülő problémákra. Vagyis: a tűzvédelem mellett például a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátását is a helyhatóságokra kellene bízni. A fővárosban már ma is mintegy ezer közterület-felügyelő dolgozik, és ez a magja lehetne egy helyi rendészeti szervezetnek. A települések vidéken is foglalkoztatnak erdő-, mező-, vad- és halőröket, s ha ezek hatáskörét bővítenék - véli Danielisz -, jelentősen hozzájárulhatnának a közbiztonság javításához.

Az egységes állami rendőrség feldarabolása bizonyosan súlyos hiba lenne - hangsúlyozta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Ám egyetért azzal, hogy helyi önkormányzati rendészeti szervezetekre szükség van. Ezért szorgalmazza, hogy szülessék törvény a közterület-felügyet hatáskörének bővítéséről, illetve a rend fenntartásában közreműködő különféle szervezetek, illetve a rendőrség együttműködéséről. Például a bűnmegelőzés egyik leghatékonyabb eszközének tekinthető térfigyelő kamerák által közvetített képet ma csak rendőr figyelheti, de a készülő jogszabály-módosítás szerint erre a közterület-felügyelőket is feljogosítanák. Elképzelhető az is, hogy a helyi rendészek a jelenleginél tágabb körben alkalmazhassanak kényszerítő eszközöket.