Elhalasztott kerepesi határozat
"Konstruktív mederben kellene tartani az ügyet. És Erzsébet, azon is kéne dolgozni, hogy az érintett gyerekek hozzáállása változzon" - így szólt Gaudi Nagy Tamás ügyvéd a kerepesi iskolából kitiltott jogvédő alapítvány vezetőjéhez, Mohácsi Erzsébethez tegnap a Fővárosi Bíróság tárgyalója előtti folyosón, miután a bíró úgy döntött: júniusra halasztja a kerepesi iskolával kapcsolatos ügy tárgyalását. Pedig sokan határozathozatalra számítottak.
Lapunk tavaly megírta, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) munkatársai feltárták, milyen jogsértések történtek a Széchenyi István Általános Iskolában. Néhány roma gyerek csak hetente kétszer járhatott iskolába, és az is kiderült: nem tanítottak nekik nyelveket és informatikát. A cikk nyomán az Oktatási Hivatal vizsgálatot indított, úgy találták, a CFCF hátrányos elkülönítéssel kapcsolatos panaszai jogosak, és eladdig példátlan, egymillió forintos bírságot szabtak ki az iskolára. Az intézmény igazgatója ekkor még csupán az összeg nagysága miatt fellebbezett, amelyet az oktatási miniszter elutasított. Így került az ügy a Fővárosi Bíróságra, ahol a kerepesi iskola képviseletét a Magyar Gárda ügyeiben is eljáró ügyvéd, Gaudi Nagy Tamás látja el.
Hiller István oktatási miniszter alperesként fenntartja a hivatal határozatát, álláspontja szerint az ugyanis jogszerű. A CFCF ügyvédje, Farkas Lilla kérelmezte a bíróságot, hogy engedélyezze, hadd avatkozzanak be a perbe. Az iskola ugyanis becsületsértés miatt beperelte az alapítvány vezetőjét, akitől nem vagyoni kártérítésként ötmillió forintot is követel. (Mohácsi Erzsébet a szeptemberi tanévnyitón úgy nyilatkozott, továbbra is elkülönítik a cigány gyerekeket.) Az alperes képviselője szerint a két ügy szorosan összefügg.
Gaudi Nagy viszont nem így látja, és a bíróság előtt a gárda védelme során szerzett tapasztalataira hivatkozott. A szervezet feloszlatása ügyében indított per kapcsán a bíróság nem engedte beavatkozni sem az Országos Cigány Önkormányzatot, sem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét. - Az alperes védje meg a határozatot egyedül - szögezte le a tárgyaláson.
Gaudi Nagy a hátrányos megkülönböztetést állítólagosnak és meg nem történtnek nevezte, szerinte a diákok egyéni tanrendje mindenkinek érdeke volt: az esélyegyenlőség nem azt jelenti, hogy a rossz tanulók szintjén kell tartani egy iskola színvonalát. Azt is megkérdőjelezi, ekkora büntetés arányban áll-e az "oktatástechnikai szabálytalansággal", ahogyan a virtuális E osztály létezését és az elkülönítést nevezte. Gaudi Nagy a tárgyaláson azt kifogásolta, az alperes miniszter fél év alatt miért nem részletezte ellenkérelmét (ennyi idő telt el a fellebbezés elutasítása óta), de ez az idő, úgy látszik neki is kevés volt. Ő ugyanis bizonyítási indítványait csak most adta elő, de azt nem pontosította, mit is akar bizonyítani.
A bíró Gaudi Nagynak engedve bekérette az Oktatási Hivatal és a minisztérium összes, esélyegyenlőséget érintő ügyben hozott határozatát.
- Ez példátlan. Sok közigazgatási ügyet tárgyaltam, de ilyen eljárásjogi döntéssel még nem találkoztam - kommentálta a CFCF ügyvédje a döntést.
