Vendégmunkások nehéz napjai

Tízezer magyar ingázót érinthetnek az ausztriai elbocsátások. A hazai cégek is a külföldi munkavállalóiktól válnak meg először.

Magyarországra a világ több mint 110 országából érkeztek munkavállalók az utóbbi években. 1996-ban húszezren dolgoztak hivatalos munkavállalási engedéllyel hazánkban, 2006-ban már 52 ezer vendégmunkást tartottak nyilván. Az itt dolgozók teljes létszáma azonban ennél lényegesen több. A külföldiek foglalkoztatását szabályozó rendelet ugyanis az évek során egyre szélesebb körben tette lehetővé az engedély nélküli munkavállalást.

A piros-fekete mezben játszó Budapest Honvéd keretében 14 külföldi játékos van
A piros-fekete mezben játszó Budapest Honvéd keretében 14 külföldi játékos van

A hazai munkaerőpiac vonzereje ugyanakkor az elmúlt egy-két évben jelentősen csökkent. Az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint a regisztrált román vendégmunkások száma 2006 óta 15 ezerrel csökkent, míg a szlovákoké ötezerrel. Ez fontos, hiszen a hazánkban dolgozó külföldiek többsége román (46 százalék), szlovák (18 százalék), illetve ukrán (15 százalék) állampolgár. A vendégmunkások 83 százaléka fizikai munkakörben dolgozik. A dolgozók harmada az építőiparban kapott munkát. A többiek a vendéglátóiparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, illetve az élelmiszeriparban és a ruházati termékgyártásban. A külföldi munkavállalók zömét - 62 százalékát - a közép-magyarországi régióban foglalkoztatták, míg Közép- és Nyugat-Dunántúlon 19, illetve 5 százalékot.

A Nyugat- és Közép-Dunántúl ipari parkjaiban, nagyobb üzemeiben, illetve néhány kórházban jelenleg is dolgoznak szlovák munkavállalók, létszámuk azonban - jórészt a gazdasági válság hatására - mára radikálisan csökkent. A rendszerváltást követő néhány évben a két régióba letelepedett világcégek némelyike 50 kilométeres körzetből, így a közeli Szlovákiából tudott csak kellő számú dolgozót, főként betanított munkást toborozni. A vállalatok szempontjából a külföldiek foglalkoztatásában a bérek nem játszottak döntő szerepet, hiszen nagyjából ugyanannyit fizettek a szlovákoknak, mint a magyaroknak. De ez még így is több volt a Szlovákiában szokásosnál.

A múlt év utolsó hónapjaiban azonban megkezdődtek az elbocsátások. A Nokiának szállító komáromi Foxconn társaságtól elküldött 1095 dolgozó 67 százaléka szlovák, de az esztergomi Suzuki gyárból leépítettek jó része is Szlovákiából járt át dolgozni. A Győr oktatókórházában dolgozó 32 külföldi - elsősorban szlovák diplomás nővérek - kenyerét nem fenyegeti veszély.

Zalában 600-700 külföldi dolgozik a megyei munkaügyi központ statisztikái szerint. Legtöbben az elektronikai termékeket összeszerelő Flextronics két zalaegerszegi gyárában kapnak munkát. A cég nem vezet statisztikát alkalmazottai állampolgárságáról. Hetényi Márk, a Flextronics pénzügyi igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy külföldről főként munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül, betanított munkásként foglalkoztatnak. Felvételnél elsőként a magyar jelentkezők közül választanak, más országból érkezőt csak akkor alkalmaznak, ha nincs elég hazai munkaerő. Leépítésnél nem számít az állampolgárság - a teljesítmény és a bérköltség dönt arról, hogy kitől válnak meg - tette hozzá Hetényi Márk. A vezető arra a felvetésünkre, hogy a múlt decemberben a Flextronics sárvári üzeméből több mint száz, főként Romániából érkezett dolgozót bocsátottak el, azt mondta: - Ha elkerülhetetlen a leépítés, akkor először a munkaerő-kölcsönző cégek által közvetítettektől válnak meg. Köztük pedig jóval nagyobb a külföldiek aránya, mint az állományban lévők között.

A Vértesi Erőmű márkushegyi bányaüzemének 2100 saját dolgozóját június 15-től egy hónap szabadságra küldik, míg 240 erdélyi bányásszal szerződést bontanak. Szabó Pál, az erőmű elnök-vezérigazgatója a kétmilliárd forintos megtakarítási kényszerrel indokolta a cég döntését.

A gazdasági válság hatására Ausztria keleti tartományaiban is megkezdődtek a leépítések, ezek mintegy tízezer magyar ingázó munkaviszonyát érinthetik. Horváth Csaba, az Interregionális Szakszervezeti Tanács (IGR) projektmenedzsere tájékoztatása szerint a nyugat-dunántúli megyék és Burgenland közös munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének irodáiban már megjelentek azok az első elbocsátottak, akik Burgenlandban, Stájerországban, illetve Alsó-Ausztriában autó- és elektronikai ipari üzemekben dolgoztak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.