Százmilliárdos lyuk a kormány előtt
A vállalkozásoknál szerveződő, s az MSZOSZ-hez tartozó ágazati szakszervezeti vezetőkkel konzultált tegnap - Kiss Péter kancelláriaminiszterrel - a válság miatt kialakult helyzetről a miniszterelnök. A nyilvánosság kizárásával megtartott, csaknem kétórás találkozón Gyurcsány Ferenc ezúttal sem árult el konkrétumokat. A tárgyalóasztal túloldalán viszont korántsem az elvontságok szintjén beszéltek.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy tucatnyi ágazati szakszervezeti vezető tájékoztatta a miniszterelnököt a problémákról, a válság által generált foglalkoztatási gondokról. Abban a kormányfő és az érdekvédők egyetértésre jutottak, hogy fontos a munkahelyek megtartása, a támogatásra fordítható forrásokat azonban ezen belül azoknak a vállalkozásoknak kell juttatni, amelyeknek esélyük van a piac megtartására, sőt, a fejlődésre, innovációra is.
A tervezett adóátrendezéssel kapcsolatban a szakszervezetek kifejtették, ragaszkodnak hozzá, hogy ez ne növelje a legalacsonyabb jövedelemsávba tartozók terheit. A munkavégzést terhelő adók csökkentésére van szükség, amelynek ellentételezéseként elfogadják, hogy bizonyos mértékig nőjenek a fogyasztásra rakódó terhek. Pataky Péter lapunknak megerősítette a konzultáción tett kijelentését, amely szerint "nem viselhető el", hogy úgy szűnjön meg az évi hétmillió forinton felüli munkajövedelemre rakódó négyszázalékos különadó, hogy közben a legalacsonyabb keresetűek terhei növekednek.
A konzultáción felvetődtek a már megszellőztetett intézkedési tervek, így a családtámogatási rendszer átalakítása is. A szakszervezetek elfogadhatónak tartják, hogy a jövedelemhez igazodva differenciálják az alanyi jogon járó juttatásokat, de határozott álláspontjuk, hogy mindenki, aki gyereket nevel, kapjon családi pótlékot. A szakszervezetek óva intették a miniszterelnököt attól, hogy megszüntessék a fizetéseket kiegészítő ebédjegy és üdülési csekk adómentességét.
Lapunk kérdésére Pataky Péter elmondta: ezúttal a kormányfő azért csak az MSZOSZ-hez tartozó szervezetek képviselőivel konzultált, mert ez a konföderáció fedi le a legnagyobb mértékben a reálszférát, s a válság is itt fenyeget elsősorban, ahol az új értéket előállítják. "Szolidárisak vagyunk természetesen azokkal a kollégáinkkal, akik a közintézményekben, a közszolgáltatásban dolgoznak, de a jelenlegi helyzet megoldásához, a versenyképesség, a munkahely megtartásához szükséges forrásokat mégiscsak a reálgazdaságban kell előállítani, ahol a szervezett dolgozók az MSZOSZ-hez tartoznak" - fogalmazott Pataky Péter.
Információink szerint a kormány vasárnapi rendkívüli ülésén dönt a több mint százmilliárdos költségvetési lyuk befoltozásáról. A visszaesés súlyosbodása ugyanis kétszázmilliárdos nem kalkulált hiányt okozott. A kormány ezért már zárolt a minisztériumoktól 47 milliárd forintot, s a napokban jelentettek be újabb hatvanmilliárdos zárolást. A még szükséges összeget az államigazgatáson már nem lehet megspórolni, a lefaragások után ezek a források már túlzottan "kifeszítettek". Bevétel szerezhető viszont a gyed szabályainak szigorításából (fél év helyett egyéves munkaviszony kell a jogosultsághoz, és munkaviszony idejéhez kötött a kifizetés időtartama), illetve a 13. havi nyugdíj esetleges beépítéséből is.
Mezei Márk, a politikai kommunikációval és elemzéssel foglalkozó Largitio Strategy ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére azt mondta: egyelőre csak a pénzügyi válságot úsztuk meg, a reálgazdaság "stroke-ja" még hátravan. "Ha úgy tetszik, a válságkezelés elhozta azt a pillanatot, amikor - akár sokkterápia jelleggel - meghozhatók az elmúlt ciklusokban elmulasztott döntések. Minden válság egyben lehetőség is arra, hogy hozzányúljunk a társadalombiztosítás, az egészségügy és a szociális ellátórendszerek strukturális reformjához" - fogalmazott Mezei Márk.
