A hallgatók számára az eszperantónak az egyszerű nyelvtana vonzó, a lovárinak meg a szókincse, amiről az terjed a diákok körében, hogy végesebb, mint a többi nyelv szókészlete. (Ez, még ha igaz, akkor sem jelent könnyebbséget, miután a diplomához szükséges középfokú nyelvvizsgához nagyjából két-két és fél ezer szó kell valamennyi nyelvből.)

Az izzadságmentesen tanulható nyelvből is nehéz a vizsga

A két - úgymond izzadságmentesen tanulható - nyelv népszerűsége az elmúlt években stagnált az egyetemeken: tavaly a hallgatók két százaléka eszperantóból, egy százaléka lováriból tett eredményes nyelvvizsgát. Az egyetemisták, főiskolások körében továbbra is az angol és a német a legpreferáltabb idegen nyelv: az előbbit a hallgatók 50-55, az utóbbit 30-35 százaléka választja. Ugyanakkor világnyelvek sorát veri meg az eszperantó: tavaly - a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adatai szerint - 2558-an szereztek papírt ebből a nyelvből, miközben franciavizsgát 2158-an, olaszt 1460-an, spanyolt 1012-en, oroszt 540-en, portugált mindössze 35-en teljesítettek sikerrel. Lováriból a múlt évben 921 hallgató abszolválta a vizsgát.

Akadnak aztán olyan egyetemek és olyan karok, ahol az eszperantó és a lovári népszerűsége különösen nagy. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) felnőttképzési karán a hallgatók négy, illetve öt százaléka választja a két nyelvet. Koltai Dénes, a kar dékánja szerint mindez azzal magyarázható, hogy hallgatóik jelentős százaléka munka mellett tanul, s ők a könnyebbnek hitt nyelvek választásával időt akarnak nyerni. A PTE szekszárdi karán, az Illyés Gyula Főiskolán a diákok öt százaléka a lovárit, három százaléka az eszperantót választotta. Még meglepőbb, hogy a pécsi egyetem művészeti karán a fiatalok 10 százaléka tanulja az eszperantót. A megkérdezett művészjelöltek nem cáfolják azt a feltételezést, hogy kényelemből.

Az egyetemi karoknak van arra lehetőségük, hogy rögzítsék: a náluk indított szakok elvégzéséhez melyik nyelvből kell vizsgázniuk a hallgatóknak. Kiköthetik a karok azt is, hogy szaknyelvi vizsga kell a diplomához. Ha ezt megteszik, akkor a lovári és az eszperantó kiesik, mivel azokból nem tehető szaknyelvvizsga. Ezzel a szigorítással azonban alig néhány egyetemi kar él. Több felsőoktatási intézményben elismerték: tartanak attól, hogy a szigorítás hatására csökkenne valamelyest a jelentkezők száma, s ezáltal az iskola bevétele is visszaesne.

A veszprémi Pannon Egyetemen viszont számos olyan szak van, ahol nem fogadják el a lovárit és az eszperantót. Olyan is akad, ahol kikötik, melyik nyelv kell a diplomához. A műszaki informatikai és a programtervező matematikus szakon például csak angolból tehető nyelvvizsga.

A legnépszerűbb egyetemi szakokon senki sem próbálja megúszni a nyelvvizsgát az eszperantóval vagy a lovárival. Ennek oka az, hogy ezekre a szakokra a hallgatóknak akkor van esélyük bejutni, ha már a felvételikor van nyelvvizsgájuk, miután azért pluszpont jár, s a középiskolában szinte senki nem szerez nyelvvizsgát eszperantóból és lováriból.

Persze szó sincs arról, hogy e két nyelv ismerete haszontalan tudás lenne. Sőt arra is találhatunk példát, hogy egy szakma gyakorlásához a lovári kifejezetten ajánlható. A gödöllői Szent István Egyetem jászberényi karán szociálismunkás- és szociálpedagógus-képzés folyik, s az idejárók másfél százaléka választja a lovárit. Ők általában a jászberényi lováritanártól, Oláh Dezsőtől tanulják a nyelvet. A pedagógus így vélekedik:

- A leendő szociális munkásoknak jó választás ez a nyelv, mert a pályájukon gyakran találkoznak majd romákkal, s a jobb megértést és az ügyintézést a lováritudás nagyban segítheti. Amúgy egy fiatal ember napi egy-két óra intenzív munkával 3-4 hónap alatt eljuthat lováriból a vizsgaszintre. Ezért nem értem, hogy a szakon miért nem tanulják többen a lovárit, miközben sokan épp a nyelvvizsga hiánya miatt nem jutnak diplomához.

Tegyük hozzá: azért a lovári- és az eszperantóvizsgát sem adják ingyen. Tavaly - az országos adatok alapján - azoknak a vizsgázóknak, akik ezt a két nyelvet választották, csak ötven százaléka volt sikeres. A többi nyelvből az arány ennél jobb: angolból és németből ugyanis a vizsgázók kétharmada "suhant át" a léc felett.