Válságkezelés mint a "magyar New Deal"?
"A magyar New Deal"-ként (új megegyezés) emlegetik - Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök 1933 és 1936 közötti válságkezelő politikájára utalva - azt az 1200 milliárd forintos megrendelés-csomagot, amely a magyar építőiparnak ad segítséget uniós és hazai forrásokból. A válságkezelő csomag másik pillére az az 1400 milliárd forintos forrásalap, amely a magyar munkahelyeket adó kis- és középvállalkozások rendelkezésére áll. Ez utóbbit a nemzeti csúcson jelentették be. Ebből az 1400 milliárdból csaknem 300 már elérhető mikrohitel, beruházási hitel, hitelgarancia, megduplázott kamattámogatás formájában.
Lapunk információi szerint a forgóeszközhitel márciustól, illetve az Új Magyarország kockázati tőke és a Japán-magyar kockázati tőkealap az első negyedévtől lesz lehívható. Úgy tudjuk, hogy Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztésügyi miniszter ma jelenti be, hogy működik az az internetes adatbázis (Építési Piactér), amelyen keresztül az építésügyben érdekeltek közvetlenül tájékozódhatnak a mintegy 1800 milliárdos állami megrendelés állásáról és a bekapcsolódási lehetőségekről. Lapunk tudomása szerint a csomag folytatásaként további uniós források bevonásában gondolkodnak.
Az unió azonban nem veszi jó néven, ha a brüsszeli pénzeket válságkezelésre fordítják, illetve, hogy a magyar kormány bizonyos forrásokat átcsoportosít. Úgy tudjuk, ez ügyben Bajnai Gordon hetente megy Brüsszelbe, lobbiútra. Miniszteri szinten védi ugyanis a kormány álláspontját, miszerint az uniós forrásokat most elsősorban a munkahelyek megőrzésére kívánják fordítani. A kormány egyébként tavaly decemberben összesen több mint 260 milliárd forint átcsoportosításáról döntött az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjai között. Az átcsoportosítások jórészt a Gazdasági Operatív Programba történtek, ugyanis ennek a programnak elsődleges "címzettjei" a munkahelyek 65-70 százalékát fenntartó kis- és középvállalkozások.
Ami a hazai szabályok hamarosan bejelentendő változásait illeti, úgy tudjuk, az adóátalakítási csomag kiszivárgott részletei nem felelnek meg teljesen a valóságnak. Az Index.hu hírportál által közöltek szerint összesen hat százalékponttal csökkenne a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedhet a tételes egészségügyi hozzájárulás. Megszűnhet a céges különadó, de 19 százalékra emelkedhet és szélesebb alapra helyeződhet a társasági nyereségadó. Szintén 19 százalék lehet az alsó személyijövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jöhet csak be a 38 százalékos felső kulcs. Ezzel együtt megszűnnének az adómentes juttatások is. Kormányközeli forrásaink azt mondták: szó van például az úgynevezett kisadók (szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs és innovációs járulék) megszüntetéséről vagy összevonásáról, napirendre kerülhet az iparűzési adó csökkentése, a leírhatóság keményebb szabályozása. Igaz, utóbbi kapcsán az önkormányzatok kieső bevételét is biztosítani kell. Forrásaink hozzátették: a különböző kedvezmények megnyirbálása (étkezési jegyek, üdülési csekkek megadóztatása) nem elsősorban a válságkezelés részei, minimális bevételi eredményük miatt (is) inkább a szükséges rendszer-átalakításhoz járulnak hozzá. Lapunk információi szerint az adóátrendező csomagból többféle verzió is született: az irányokban nem, csak a számokban van eltérés. A Pénzügyminisztériumban ma is számolják, hogy adott áfaemelés milyen hatással járhat: mennyiben változtatja meg a vásárlási szokásokat, mely termékekre lehet kihatással, ha több pénz marad az emberek zsebében, az fogyasztásra vagy megtakarításra ösztönöz-e inkább. Úgy tudjuk, a pénzügyi kormányzat azt is vizsgálja - és ez kihatással lehet a csomag végleges számaira -, hogy a válság miatt mennyivel csökkennek majd az adóbevételek, és melyek csökkennek igazán. Az ugyanis már most látható, hogy például társasági nyereségadóból markánsan kisebb bevétellel lehet csak számolni a cégek nehezedő, olykor csődközeli helyzete miatt.
Készül a szocialista stratégia az EP-kampányra
Lapzártánk után is tartott az MSZP országos elnökségének ülése, amelyen elsősorban az európa parlamenti választások kampányára való felkészülés volt napirenden. A Népszabadság információi szerint ismertették azt a stratégiai felkészítő dokumentumot, amelyet Szigetvári Viktor volt kampányigazgató (jelenleg tanácsadó), Gál J. Zoltán volt miniszterelnöki kabinetfőnök, illetve Baja Ferenc MeH-államtitkár jegyez.
