Kercaszomor a legbátrabb falu

Az őrségi Kercaszomor alighanem az ország egyik legkitartóbb települése: hat évig küzdött ugyanis a Legbátrabb Falu címért. A már törvénybe iktatott elismerésről szóló dokumentumot a múlt hétvégén kapta és ünnepelte meg a szlovén határnál lévő község.

- Hát ezt is megértem!

Elfúló hangon, szinte sóhajtja ezt Elvira néni, amint Kercaszomoron a dombtetőn álló templom felé kaptat. Nehezére esik már a járás, de a világ minden kincséért sem hagyná ki a Communitas Fortissima, azaz a Legbátrabb Falu cím megszerzése alkalmából tartott istentiszteletet. A hetvenkét éves, törékeny asszony a templom felé félúton megáll, botjára támaszkodva megpihen kicsit. Aztán mesélni kezd - megelevenedik egy majd kilenc évtizeddel ezelőtti történet.

Rankay József, a kercai helyőrség hadnagya 1920. augusztus elsején késő estére vakmerő akciót tervezett el. Ki akarta kergetni a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság katonáit a Kercától alig pár száz méterre lévő Szomoróc községből. Egy évvel korábban ugyanis Szomorócot - a mai Kercaszomor nyugati részét - megszállták a szerbek. Így pedig Kerca és Szomoróc közé került az országhatár, ami elválasztotta egymástól a két színmagyar települést. S miután hasztalan tiltakoztak ez ellen a helybeliek, maguk vették kezükbe sorsukat Rankay József vezetésével. A hadnagy tizenhét határőrrel és a hozzájuk csatlakozó kercai, szomoróci - vasvillával, kaszával, szőlőkaróval - felfegyverzett férfiakkal megrohamozta a megszálló katonaságot. Meglepték őket: a katonák fegyvereiket hátrahagyva fejvesztve menekültek Szomorócról. Nem sokáig tartott azonban a győzelem feletti kercai, szomoróci öröm: a megszállók visszatértek, és megtorlásba kezdtek.

- Az apám, Papp Kálmán is a felkelők között volt, ezért tömlöcbe vetették - mondja könynyes szemmel Elvira néni, majd hirtelen erőre kapva folytatja: - De nem hiába harcolt! Neki is része volt abban, hogy végül a felkelés után másfél évvel Szomorócot visszacsatolták Magyarországhoz. Megnyugvás, hogy már nemcsak mi, kercaszomoriak, hanem a Legbátrabb Falu cím révén az egész ország tudja, milyen áldozatkész emberek voltak apáink.

A kercai, szomoróci férfiak bátor helytállása óta majd kilenc évtized telt el, Kerca és Szomoróc Kercaszomor néven rég egyesült, a felkelés résztvevői közül pedig senki nem él már. A falu lakossága azonban nem hagyta, hogy feledésbe merüljön felmenőik hőstette. Minden év elején megemlékeznek őseik bátorságáról, Szomoróc visszacsatolásának napjáról, február kilencedikéről. A faluban is sok minden emlékeztet a község "nagy napjára". Emlékoszlop jelzi, hol húzták meg az egykor különálló települések között az országhatárt, a harangláb újraöntetett harangján pedig az a felirat áll: "A Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomorócz község lakossága 1922. évben."

A település lakóit hosszú ideig hiányérzet gyötörte. Úgy vélték: ha Sopron megkaphatta a Leghűségesebb, Balassagyarmat pedig a Legbátrabb Város címet, amiért kitartottak Magyarország mellett, akkor Kercaszomort is megilleti a törvénybe foglalt elismerés.

- Hat évvel ezelőtt kezdtünk el dolgozni azon, hogy a falu megkapja a Communitas Fortissima, vagyis a Legbátrabb Falu címet - mondja Kapornaky Sándor, a kétszázötven lelkes község polgármestere. - A Vas Megyei Közgyűlés és a térség országgyűlési képviselőinek segítségét kértük, ám sokáig hiábavalónak tűnt minden próbálkozás. Volt, hogy a bürokrácia útvesztőjében akadt el kérelmünk, máskor pártpolitikai csaták miatt fulladt kudarcba a kezdeményezés. De újra meg újra nekiveselkedtünk, s végül a múlt ősszel sikerrel jártunk. Az Országgyűlés elfogadta a törvényt, amely kimondja, hogy Kercaszomor az ország legbátrabb falva.

Noha már tavaly október óta viselheti, használhatja a falu ezt a címet, hivatalosan a szombaton tartott ünnepségen vehette át az erről szóló dokumentumot a község polgármestere Lezsák Sándortól, a parlament alelnökétől. A politikus köszöntőjében Kercaszomor hatéves állhatatos küzdelme kapcsán úgy fogalmazott: nagy az adóssága az elmúlt húsz esztendőnek, sok történelmi esemény vár még feldolgozásra, megértésre, méltó elismerésre. Az ünnepségen felolvasták Sólyom László államfő és Szili Katalin házelnök levelét. Az ökumenikus istentiszteletet Balog Zoltán lelkész, a Fidesz országgyűlési képviselője, a parlament emberi jogi bizottságának elnöke tartotta.

Az ünnepségen, szombat délben közel százan hallgatták, amint a Kossuth rádióban megszólal a kercaszomori harang hangja - Rankay hadnagy és a bátor kercai, szomoróci férfiak emlékére.

A harangot 1922-ben öntette újra Szomoróc lakossága
A harangot 1922-ben öntette újra Szomoróc lakossága
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.