Felvételi tíz éven át, folyamatosan
Újabb határidők sorjáznak a tanulni vágyók előtt. Az egyetemi-főiskolai alapképzésre pályázók - akárcsak az őszi mesterképzésekre jelentkezők - február 16-ig küldhetik be a jelentkezési lapjukat. Ugyanez a határidő érvényes az interneten jelentkezőkre is. A középiskolás jelentkezéseket viszont február 20-ig várja a győri felvételi központ.
Az általános iskolák százezer végzőséből hetvenezren írták meg a központi középiskolai felvételit. A szóbeliztetésre jogosult iskolák hatvan százaléka él ezzel a válogatási lehetőséggel.
Hiába szabályozza törvény a hátránykompenzációt, a leszakadók integrálását, ha a szülők és az iskolák valamilyen úton - például a felvételiztetéssel, a különböző kiválogatási módszerekkel - megkerülik ezeket a szabályokat - mondja a lapunknak nyilatkozó Mayer József oktatáskutató. Az elit iskolák nem, vagy csak kényszeredetten engedik be a hátrányos helyzetűeket - állítja a szakember.
A szaktárca álláspontja: a középfokú oktatásban jóval több a hely, mint amennyi a jelentkező. A középiskolák csupán saját fontosságukat akarják igazolni a felvételiztetéssel, fenntartva a helyhiány és a verseny indokoltságának látszatát. Mindez - áll a tárca lapunknak küldött közleményében - súlyos terheket ró a szülőkre, a diákokra és az általános iskolákra. Utóbbiak emiatt olyan tananyagot is tanítanak, amely a nemzeti alaptantervből ezen a pedagógiai szakaszon semmiképp nem következik, és fejlődés-lélektani szempontból sem indokolt.
Az intézményesített felvételi először az általános iskola negyedik és hatodik osztályában "lép be" a gyerekek életébe. E korosztály legjobbjait próbálják elcsábítani a magukat elitnek hirdető iskolák. Idén először az oktatási kormányzat megtiltotta a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak a szóbeliztetést. De téved, aki azt gondolja, hogy a tiltás hatására kevesebben felvételiztek. Százezer diákból hetvenezer - az általános iskolát befejezők hetven százaléka - jelentkezett felvételire és írta meg a központi feladatlapokat. Ez nem jelenti azt, hogy a középiskolák hetven százaléka kérné is a vizsgák eredményét (az intézményeknek kevesebb mint a fele, 470 középiskola kéri csak). Azt viszont mutatja, hogy a diákok - és főleg a szüleik - tömegesen hiszik: felvételivel kerülhet csak be gyermekük a "jobb" középiskolákba. A szűrés, a megmérettetés továbbra is a "minőség garanciája" a családok zöménél.
Bár a kormányzat hangsúlyozza: a felvételi nem a gyerekek szűken vett tárgyi tudását, hanem matematikai és anyanyelvi kompetenciáit méri, mégis: a vizsgák tényleges versenyre kényszerítik és "szűrik" már a tízéves gyermekeket is.
Hámori Veronika, az elit iskolák közt számon tartott budapesti Fazekas gimnázium igazgatónője úgy látja: a verseny elkerülhetetlen. Azok a családok, amelyek jól tanuló gyereküket a "normál" általános iskolában hagyják a nyolcadik osztály végéig, a népszerű "elit" középiskolákat ostromolják. A gyengébb tanulók megcéloznak minden elérhető középiskolát. Az intézmények pedig válogatnak, próbálják megszerezni a problémamentes gyerekeket. "A versenyfutást nem lehet elkerülni" - összegzi tapasztalatait az igazgatónő.
A képzés magasabb szintjén, a felsőoktatásban már indokolt, sőt kívánatos lenne a mainál erőteljesebb verseny - állítja a felsőoktatás több meghatározó szereplője. Mégis, itt a legkisebb a megmérettetés. Felvételi évek óta nincs, középfokú érettségivel akár orvosi egyetemre is bejuthatnak a fiatalok.
Ám az "elit kapuját" jelentő mesterképzésnél - a régi egyetemi diplomát adó szinten - ismét megjelenik a válogatás, a kiváló képességű hallgatók kiszemezgetése. A "kiválasztás" ráadásul szubjektív. Az állam - engedve a tömegképzést ellenző egyetemi és akadémiai lobbi nyomásának - kiengedte kezéből a gyeplőt - így érvelnek oktatáskutatók. Az intézmények maguk határozzák meg, hogy az alapdiplomás fiataloknál mit és milyen súllyal vesznek figyelembe azok korábbi teljesítményéből. Válogatni márpedig sokféleképpen lehet. A hároméves alapképzések diplomái elvben egyenértékűek. Ám ha egy intézmény kisebb súllyal számítja be, a felvételi vagy az "elbeszélgetés" eredményét pedig arányaiban magasabb pontszámmal díjazza, kedve szerint alakíthatja hallgatói körét. Ez a válogatás - mivel nem országos oktatáspolitikai koncepció mentén zajlik - sokkal inkább szolgálja az intézmények érdekeit, mintsem a hallgatókét, netán a munkaerőpiacét vagy a társadalom egészéét.
Forrásaink állítják: némileg az elit egyetemek is elszámították magukat. Nem számoltak ugyanis azzal, hogy rohamosan "leépül" a középiskolások tudása. Ez ma már napi probléma még a nagy és jó hírű egyetemeken is. Ezek is birkóznak a felzárkóztatással, a középiskolás tananyag utólagos megtanításával az elsőéves hallgatóknak. De - presztízs ide vagy oda - vállalják. A túlélést jelentő állami támogatást ugyanis a hallgató "hozza", ezért csak végszükség esetén tanácsolnak el közülük bárkit is az intézmények. Ezen bicsaklik meg a jó értelemben vett kiválogatás, az ország javát szolgáló elitképzés.
