Összességében csaknem kétszer annyi külföldi tartózkodik Magyarországon, mint ahány magyar állampolgár Európa más államaiban. A KSH legutóbbi adatai szerint 2007-ben körülbelül 98 ezer, hosszabb-rövidebb ideig ott élő magyart tartottak nyilván valamelyik európai országban, ugyanakkor több mint 170 ezer külföldi élt valamilyen jogcímen nálunk. Hetven-nyolcvanezren bevándoroltként vagy letelepedettként, mintegy harmincezren EGT tartózkodási engedélyével, ők tehát az unióból, illetve az Európai Gazdasági Térség más országaiból érkeztek. Évente három-négyezer külföldi távozik ugyan, ám az egyenleg pozitív, hiszen 2007-ben több mint 22 ezren jöttek.

A magyarok kevésbé mozgékonyak, hiszen a 2006-os - kivétel nélkül külföldi statisztikai hivataloktól származó és korántsem teljes - adatok szerint körülbelül 26 ezer honfitársunk próbált szerencsét valamelyik EU-tagállamban, illetve Svájcban. Ebben az esztendőben 18 ezren távoztak is onnan, ám a statisztika nem mutatja, hogy hazatértek-e, vagy csupán továbbköltöztek. Így azt sem tudni, hogy abban az esztendőben ténylegesen mennyien mentek el Magyarországról. A népesség-nyilvántartásból is csupán annyi derül ki, hogy kivándorlási szándékát évente csupán öt-hatszáz ember jelenti be, míg ezer körül térnek vissza. Vagyis a külföldön kalandozók döntő többsége csak átmenetileg, és főként munkavállalás céljából, hagyja el az országot.

A legtöbben Németországban élnek: 56 ezer magyart tartottak nyilván: 18 ezren távoztak, és éppen ennyien érkeztek. Ausztriában 18 ezer honfitársunk volt, s közülük 2200-an el is hagyták az országot, miközben 3700-an jelentkeztek be. Nagyobb számban - négy-négy és fél ezren - vannak még magyarok Olaszországban, Spanyolországban és Svájcban, míg Angliában, illetve Hollandiában 2500 körülire tehető a számuk. Szlovákiában a 2006-os statisztika szerint ott 2100 magyar tartózkodik életvitelszerűen.

Arról nem állnak rendelkezésre átfogó adatok, hogy ki milyen célból és mennyi időre hagyja el Magyarországot, de a külföldön dolgozók számáról vannak bizonyos becslések. E kört 50-60 ezer főre teszik, tehát további vagy negyvenezer emberről nem igazán tudni, hogy mit csinál odakint. Sokan valószínűleg a legális munkaerőpiacon kívül igyekeznek boldogulni, esetleg tanulnak, vagy eltartott családtagként élnek odakint. A gazdasági recesszió hatására viszont azok, akik külföldön dolgoznak, bizonyára tömegesen térnek majd haza.

Az uniós csatlakozás hatására alig nőtt a külföldön tartózkodó magyarok száma. Igaz, a 2006-os adatok még nem mutatják annak hatását, hogy időközben számos EU-tagállamban feloldották az újonnan csatlakozókra vonatkozó foglalkoztatási korlátozásokat. A statisztika így csupán néhány országban mutat jelentősebb változást. Például Ausztriában 13 ezerről 18 ezerre, Spanyolországban 1300-ról 4700-ra nőtt a magyarok száma, Angliában viszont hatezerről két és fél ezerre csökkent.

Váratlanul e körbe került Szlovákia is: ott elsőként 2004-ben, tehát az uniós csatlakozás évében regisztrálták a magyarok kisebb rohamát: a korábbi néhány tízzel szemben akkor 308-an, míg 2005-ben 384-en, 2006-ban pedig már 533-an regisztráltatták magukat. Kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy sokan a jóval kedvezőbb adózási feltételek miatt választhattak - vélhetően esetenként csak papíron - új "hazát". Ahhoz ugyanis, hogy valaki az ottani szabályok szerint fizesse a közterheket, életvitelszerűen odakint kell hogy tartózkodjék.

A magyar nem túl mobilis nemzet - ezt bizonyítják a jóval kisebb szlovák munkaerőpiac adatai is. Északi szomszédainknál a 2000-es évek derekán majdnem minden tizedik aktív kereső külföldön dolgozott. A legtöbben, 75 ezren Csehországban, Olaszországban 65 ezren, Nagy-Britanniában harmincezren. Magyarországon húszezer külföldi munkavállalót tartottak nyilván.