Milyen veszélyekkel számolnak az euroatlanti térség államai? - kérdeztük Szekeres Imrét. A honvédelmi miniszter azt válaszolta, hogy azokkal, amelyekkel mi is, így a Nyugat és az iszlám világ között kiéleződött kapcsolatokkal, a világgazdasági válság hatásaival, az energiaellátás problémáival. Az új Obama-adminisztráció, a nyugat-európai vezetők mind megoldásokat keresnek a biztonságunkat veszélyeztető kihívásokra, beleértve az orosz-amerikai feszültség csökkentését is.

- Mindez kihat ránk is, és fontos, hogy Magyarország a megoldás, és ne a probléma része legyen. Alapvető érdekünk, hogy a NATO-n belüli aktív szerepvállalással vegyük ki a részünket ezeknek a kríziseknek a megoldásából. Ez szerepel a Nemzeti Katonai Stratégiában is - mondta Szekeres, aki arra a kérdésünkre, hogy a katonai stratégia szerint Magyarországnak nincsenek ellenségei, mi végre hát a honvédség, azt válaszolta: az, hogy Magyarország nincs kitéve katonai fenyegetésnek, nem jelenti azt, hogy nem kell szembenéznie semmilyen kockázattal. Ezek részben a régió belső bizonytalanságából fakadnak, ugyanakkor számolni kell a világ más pontjain bekövetkező válsághelyzetekkel, a migrációs folyamatokkal, gazdasági tényezőkkel, természeti vagy civilizációs katasztrófákkal, a terrorizmussal. - Minden lehetséges veszélyre készülni kell! - fogalmazott, majd arra, hogy egy mindössze huszonötezres katonaság lehetőségei meddig terjednek, azt válaszolta: a képességek meghatározásakor három szempontra figyeltek. Az első, hogy garantálni kell Magyarország biztonságát, s ennek keretében képesnek lenni a NATO-partnerek nyújtotta segítség fogadására. Hiszen a szövetséges erőknek ide kell jutniuk, és katonai műveleteket végrehajtaniuk. Ez alapvetően logisztikai kérdés: legyenek repülőterek, álljanak rendelkezésre megfelelő szállítókapacitások. A most is folyó fejlesztések között részben ezért is szerepel a gépjárműpark, valamint a híradástechnika és informatika korszerűsítése. A második szempont, hogy Magyarországnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a NATO képes legyen saját területeinek megvédésére. A harmadik, hogy szerepet vállalunk békefenntartó és humanitárius műveletekben. Olyan honvédségre van szükség, amely mindhárom követelménynek megfelel.

A 25 ezer magyar katona közül ötezren a légtér védelmét látják el, a szárazföldi csapatok létszáma tizenhatezer, míg a többiek háromezren a többi fegyvernemnél, más, speciális alakulatoknál szolgálnak. Ami a védelmi kiadásokat illeti, Szekeres tényként közölte, hogy Magyarország a NATO-tagállamok közt a közé a nyolc tagállam közé tartozik, amely kevesebb mint 1,3 százalékot költ a védelemre. - Amikor hivatalba léptem, azt mondtam a NATO főtitkárának: amit ígérünk, azt teljesítjük, de csak annyit ígérünk, amennyit teljesíteni tudunk. Azt tartottam feladatomnak, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat hatékonyan használjuk fel, nem azt, hogy sokat költsünk - tette hozzá. - Ugyanakkor - mondta - egyszerűsítettük a haderő szerkezetét, radikálisan csökkentettük a hivatalok számát, elértük, hogy jóval több katona szolgál a csapatoknál. Ma már minden ötödik forintot fejlesztésre fordítunk. A kormány arról is döntött, hogy 2013-ig el szeretnék érni az 1,3 százalékot, ami mai árakon számítva évente tizenötmilliárd forinttal növeli a védelmi kiadásokat.

- A NATO elismeri az erőfeszítéseinket, és fontos, hogy a Nemzeti Katonai Stratégia ötpárti konszenzust élvez, így a koncepció végrehajtása a későbbi kormányok számára is iránymutató lesz - mondta Szekeres.

Magyar Gripen a kecskeméti hangárban