Tavaly februárban egy fiatal nő eladónak jelentkezett egy budapesti gyorsétterembe. A felvételi beszélgetésen megfelelt, azt mondták neki, hogy menjen el a munkaerő-kölcsönzőbe, ahonnan a gyorsétterem bérli a dolgozóit, az ottani ügyintézés után kap munkaruhát, és bármikor kezdhet. A nő beszerezte a kért erkölcsi bizonyítványt, folyószámlát nyitott, majd elment a kölcsönzőbe. Átesett egy orvosi vizsgálaton, majd elkezdték felvenni az adatait. A lakcímnél kihúzta az állandó lakcím rovatot, mert ezzel nem rendelkezett, csak értesítési címet írt be, a lakás címét, amit bérelt. Amikor az ügyintéző elkezdte bevinni az adatokat a gépbe, a program ennél a pontnál nem engedte tovább, a szerződéskötés feltétele ugyanis, hogy a dolgozónak legyen bejelentett lakcíme. A nő igazolványán azonban csak annyi szerepelt, hogy "Budapest, 15 Lakcím Nélküli", így a munkát nem kaphatta meg.

Okmányiroda - a munkaerő-kölcsönző cégeknél állandó lakcímet kell igazolni

A nő az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, hiszen egyébként minden feltételnek megfelelt, és elérhetetlen sem volt, mert értesítési címet megadott. A kölcsönző cég arra hivatkozott, hogy konkrét lakcím nélkül nem tudnak felelősséget vállalni a munkavállalóért. A hatóság viszont úgy látta, hogy semmi nem akadályozta volna őket abban, hogy bérelt lakásán elérjék a nőt. A cég elismerte, hogy hibáztak, egyezségre azonban nem jutottak a panaszossal. A nő ugyanis a hajléktalanok esélyegyenlősége miatt - velük szemben általános ez a gyakorlat - végig akarta vinni az eljárást. Végül a hatóság elmarasztalta a céget, de mivel együttműködtek és változtattak a gyakorlaton, pénzbüntetést nem szabtak ki rájuk. A költségek megfizetésén túl csak a határozat nyilvánosságra hozatalával büntették őket. (Ez a napokban történt meg.)

Gombos Annamária, a hatóság munkatársa elmondta, hogy az ilyen ügyek viszonylag gyakoriak, és nem csak hajléktalanokat érintenek. - Gyakori, hogy valaki lakást vagy szobát bérel valahol bejelentés nélkül, de az is előfordul, hogy a családtagok kijelentik egymást a lakásból - sorolja a példákat. Volt olyan esetük, ahol bankkártyát nem kaphatott, és volt olyan is, ahol telefont nem vásárolhatott az állandó lakcím nélküli panaszos.

- Lakcímkártyát még mi, hajléktalanellátók is kérünk, de persze ez nem azt jelenti, hogy nem engedjük be azt, akinek nincs - mondja Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. Hozzáteszi: akinek nincs még úgynevezett fiktív lakcíme sem, vagyis egy hely, ahol valaha lakott, és még van papírja róla, az nemcsak a munkavállalásnál, hanem minden szociális ellátásnál hátrányban van. Éppen ezért sokakat bejelentenek egy-egy hajléktalanszállóra. - Csakhogy egyes munkáltatók már az utcanévről felismerik, hogy az egy hajléktalanszálló címe, és nem veszik fel a jelentkezőt - mondja az igazgató. Győri Péter kiemelte: a hajléktalanok 90 százalékát - ha olyan szerencsések, hogy kapnak munkát - feketén alkalmazzák, tehát ez a probléma csak töredéküket érinti. - Mégis küzdeni kell ellene, mert a nehezen összeszedett motivációjukat veti vissza minden elutasítás - hangsúlyozta.