Tollregulák Svédországban

Az utóbbi napok ügyeletes őrületébe - a libatollügybe - egyre élesebb hangok keverednek. A heves reakciók nagyon is érthetők, hiszen egyrészt Magyarországon komoly pénzekről, több ezer ember megélhetéséről van szó, másrészt Svédországban az állatok védelme központi politikai kérdés.

"Svédország a világ lelkiismerete" - tartják saját magukról. Így azt is jóindulatúan elfogadják, ha egy túlbuzgó svéd újságíró heves hazafiúi érzelmeitől vezérelve esetleg manipulál, visszadátumoz néhány videofelvételt, csak azért, hogy bizonyítani tudja, ami tény, vagyis hogy Magyarországon élő libákból tépik ki a tollakat.

Svédországban az állatvédő törvények vídiakemények. Egy jönköpingi fiatalember például bekente egy kutya farkát kátránnyal, és meggyújtotta. Három év börtönt kapott. Akit rajtakapnak, hogy futóláncra köti az ebét, számíthat rá, hogy egy életre eltiltja a bíróság mind a társasági, mind a haszonállatok tartásától. Ha megszegi a tilalmat, mehet a dutyiba. Itt betiltották a csirkegyárakat, és az emberek nem hajlandók más tojást venni, csak "szabadon sétáló" tyúkokét.

Nincs tehát min csodálkozni, hogy a haja a svédeknek az égnek áll, ha élő libák csupálásáról szereznek tudomást.

Az pedig tévedésen alapul, amit a tévében a magyar állatvédők egyik vezetője mondott, illetve sejtetett, miszerint a svéd tollcirkusz mögött nem állatvédelmi, hanem gazdasági érdekek húzódnak.

Az átlag svéd csak egyszer egy évben - Márton napján - eszik libát. Akkor viszont csakis importlibát. Tehát libatenyésztői gazdasági érdek sincs.

A svédek is szeretik a finom, puha pehelypaplanokat, azonban a történtek után a kereskedők szövetsége bejelentette, hogy csak olyan tollat és tollal töltött árut vásárol meg a jövőben, amelyhez igazolást csatolnak arról, hogy a toll döglött libától származik.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.