Év eleji sorrend: Sólyom, Orbán, Szili

Továbbra is a szokásos négyes vezeti a politikusi ranglistát, a havonta változó sorrendben ezúttal Sólyom László került az első, Orbán Viktor a második helyre. Minden politikus népszerűségi mutatója 50 pont alatt található, s ez így van már négy hónapja. Nagy a tömörülés 30 pont környékén, a kormánypárti politikusok zöme itt, a lista alsó harmadában helyezkedik el - íme néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2009 januárjában, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásokból.

A politikusok népszerűségi pontszámai évek óta azt mutatják, hogy nincsenek az egész társadalom által pozitívan értékelt személyiségek. A választópolgárok párthovatartozásuk alapján találnak maguknak kedvenceket, csak a preferált párt vezetőivel vannak kibékülve, a többiekkel egyáltalán nem. Persze minden viszonylagos, hiszen a kedvező minősítések is legfeljebb 60 pont körüliek, kivétel alig akad. A Fidesz hívei például csak Orbán Viktort övezik kitüntetett szimpátiával (78 pont), Navracsics Tibornak 61 pont jutott, Kövér László pedig még ennél is kevesebbet, 50 pontot kapott tőlük. Nincs ez másként az MSZP támogatói körében sem, ott Gyurcsány emelkedik ki 73 ponttal, az őt követőket szintén a 60 körüli értékek jellemzik (Göncz Kinga 63; Gráf József és Szili Katalin 61-61 pontos).

A politikusok tragédiája nemcsak az, hogy a megosztottság következményeként a választók egyik felének ellenszenvével kell szembesülniük, hanem az is, hogy a felemás összvélekedést nem javítják a pártoktól távolabb lévő szavazók sem. Számukra az országot irányító elit még kevésbé elfogadott, mint más rétegek körében. Leginkább még Szili Katalint respektálják, bár a neki adott 44 pont is alapjában véve negatív viszonyulást mutat. A Göncz Kinga után következők már mindannyian 40 pont alá szorulnak. Ez a csoport tekintélyes méretű, a választókorú népesség szűk négytizedét, nagyjából 3 millió főt foglal magában, ezért a politikusokhoz való viszonyulásuk nagymértékben meghatározza a teljes képet. Jelenlegi negatív hozzáállásuk várható hatása az általános, tartós bizalomhiány. Az elmúlt két évtized kutatási tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a népszerűség emelkedése általában nagyon hosszú folyamat, amit legfeljebb egy választási győzelem tud gyorsítani.

A nagy pártok politikusai foglyai a választók körében is markánsan jelen lévő "mi" és "ők" ellentétnek, amiből a mérsékelt rokonszenvek-markáns ellenszenvek mérlegeként legfeljebb egy gyenge közepes összmegítélés adódhat. A kis pártok politikusainak renoméját - méretük okán - főképpen a koalíciós, szövetséges partner hívei vagy a bizonytalanok emelhetik. Erre most nem találunk példát, az MDF és az SZDSZ vezetőivel kapcsolatban ellentmondásos véleményeket tapasztalhatunk. A régi politikai partnerek híveinek támogató attitűdje alábbhagyott, amit viszont semmi más nem pótolt. Dávid Ibolya és Herényi Károly renoméja csökkent a Fidesz hívei körében (a korábbi 45-50 közötti pontszámok helyett mostanra a 30-35-ös tartományba estek a népszerűségi mutatók), s nem erősödött a velük kapcsolatos szimpátia az MSZP-sek körében (maradtak az értékek 40 pont körül). Hasonlóképpen járt Fodor Gábor és Kóka János is, ők az MSZP-sek körében veszítettek 10-12 pontot, s ez nem járt együtt a Fidesz-tábor véleményének javulásával.

Az adatfelvétel ideje: 2009. január 16-23. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.