A Kossuth a Slágerre megy
Szemet vetett a közszolgálati MR1-Kossuth a kereskedelmi Sláger Rádió hullámhosszára. Szeretnének cserélni a főként a hetvenes és nyolcvanas évek zenéjét játszó rádióval. Az ötlet Such Györgytől, a Magyar Rádió elnökétől származik. Ha megvalósulna, a közszolgálati adót a Sláger helyén hallgathatnánk, a Kossuth által addig használt frekvenciatartományt pedig Such megpályáztatná. A Sláger pedig nyerhetne a pályázaton; a kereskedelmi adó sugárzási engedélye lejár novemberben. Csakhogy a kereskedelmi adónak esze ágában sincs megválnia a tizenkét éve használt, bejáratott hullámhosszától. Ha kell, novemberben szívesen pályázik, ám a most használt frekvenciájára.
Valóságos közjogi háború zajlik ősz óta arról, hogy kell-e pályázniuk idén novemberben az országos kereskedelmi rádióknak, a Slágernek és a Danubiusnak, az eddigi frekvenciájukra. A hatályos médiatörvény újabb hosszabbítást nem tesz lehetővé. A parlamenti pártok - az MDF kivételével - e szabályt tavaly módosították, az államfő viszont ezt megvétózta, és az Alkotmánybíróság (AB) elé utalta azzal, hogy a pályáztatás kizárása súlyosan korlátozza a versenyt. Az ORTT MSZP-s, fideszes és KDNP-s tagjai többségi szavazattal nemrég úgy döntöttek: a pályáztatással bevárják az AB döntését. Majtényi László elnök, valamint Tímár János (SZDSZ) és Wéber János mielőbb pályáztatna.
Such György lapunknak megerősítette: levelet írt Majtényi Lászlónak. Ebben azt kezdeményezi, hogy a Sláger és a Danubius frekvenciái helyett a Danubius és az MR1-Kossuth Rádió frekvenciáit pályáztassák, a közadó pedig a Sláger mostani hullámhossz-tartományán folytathassa, mert így hét százalékkal nagyobb lefedettséget érnének el. - Ha az állam közel tizenhárommilliárd forinttal támogatja a közrádiót, akkor mi indokolná, hogy az adást ne a létező legjobb frekvencián juttassuk el az állampolgárokhoz? - kérdezi a rádió elnöke. Megkérdeztük tőle, mit szól azokhoz a véleményekhez, amelyek szerint tisztességtelen, hogy a közadó "elorozná" a Sláger jól bejáratott csatornáját. Such úgy reagált: ne induljunk ki abból, hogy a frekvencia november (tehát a pályáztatás) után is a Slágeré maradna, lehet, hogy más nyerné azt el.
Szakértők szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy a kereskedelmi adóknak pályázniuk kell. Az új médiatörvény eddig ismert változatai ezt már nem írnák elő. Másfelől: minél közelebb jutunk a novemberi határidőhöz, annál kisebb az esélye az időigényes pályázati eljárásnak.
Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója, lapunkank megerősítette: nem akarnak frekvenciát váltani. Heal szerint ha valóra válna a lépés, annak üzenete az lenne, hogy a külföldi befektetők nincsenek biztonságban.
Polyák Gábor médiajogász szerint a frekvencia elvétele egy kereskedelmi vállalkozástól, és átadása, még ha közszolgálati célokra is, nem azonos a frekvenciacsere jogintézményével. A műsorszórási feltételek megváltoztatását csak alapos műszaki okokkal vagy egyéb, a közszolgálatiságot érintő, alapvető igénnyel támaszthatnák alá. Ilyen azonban jelenleg nem ismert - szögezte le a szakember. Hozzáteszi: a bizonytalanságot növeli, hogy a médiahatóságnak nincs frekvenciagazdálkodási terve, így minden döntése ad hoc jellegű.
Azt sem zárta ki a szakember, hogy Such javaslata időhúzás, és végső soron a kereskedelmi adók érdekeit szolgálja. Állítja: ahoz, hogy a javaslat megvalósuljon, újra kellene terveztetni az országos kereskedelmirádió-frekvenciákat. Ez időigényes, és kizárja, hogy novemberig érvényes pályázat születhessen, ha a médiahatóság mégis úgy döntene: pályáznia kell a Slágernek és a Danubiusnak. Így - szélsőséges esetben - "elnémulhatna" a két kereskedelmi rádió, ami pedig törvénytelen helyzetet szülne. Ez az eshetőség vagy az ezzel való fenyegetés Polyák szerint oda vezethet, hogy az ellenzők végül beadják a derekukat, és hozzájárulnak a két kereskedelmi rádió jogosultságának pályázat nélküli meghosszabbításához.
