Javaslat nemzeti megállapodásra
A politikai háborúskodás helyett nemzeti megállapodást kezdeményezett a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a javaslattal az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén állt elő, ahol a gazdasági válságról konzultált a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Megfogalmazása szerint a következő 3-4 év társadalmi-gazdasági programja érdekében kellene megállapodni azzal a céllal, hogy az ország kijelölje az euró bevezetésének világos útját úgy, hogy javuljon a jelenlegi foglalkoztatási szint és az ország gazdasági növekedési potenciálja.
- A kormány, a munkaadók és a munkavállalók is felismerték, hogy új idők járnak, a világban paradigmaváltás lesz, sok tabu eltűnik, és Magyarország fejlődéséhez új gondolatokat kell kitalálni - mondta a tanácskozás utáni tájékoztatón a munkaadói szervezetek képviseletében Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: fontos lélektani küszöböt léptek át, kiderült, hogy mindhárom fél kész feladni eddigi stratégiáját és cselekedni. Ez ugyanis nemcsak a kormányra és a szűken vett politikai elitre tartozik, azaz nem MSZP-Fidesz-paktum kell, hanem széles társadalmi alapon nyugvó megállapodásra van szükség - tette hozzá.
A nemzeti megállapodás tervének támogatását a munkavállalói oldal szóvivőjeként Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke azzal indokolta, hogy az emberek szeretnék tervezni saját jövőjüket, ezért a tudott rossz inkább elfogadható számukra, mint a bizonytalanság, az, hogy nem tudják, meddig működik a cégük, miként alakul a törlesztőrészletük. Borsik azt javasolta, hogy minél előbb kezdődjenek meg a konzultációk a kormányzati javaslatokról, amelyek ismertetésére a kormányfő az OÉT február 20-i ülésére tett ígéretet.
Gyurcsány Ferenc kormányfő egy kérdésre válaszolva elmondta: a kormány első körben már megtárgyalta és támogatta az igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztését a közérdekvédelem új rendszerének kiépítéséről. Szavai szerint a következő hetekben elkészül a részletes javaslat, a közérdekvédelmi hivatal felállítása és az ezzel párhuzamos lépések a következő hónapokban várhatók. Az új intézmény feladata lesz a korrupciógyanús esetek kivizsgálása, az ilyen ügyek felderítéséhez szükséges bejelentések ösztönzése, ugyanakkor a bejelentők védelme. A hivatal vesztegetés vagy más bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz, vagy maga bírságol.
- Szembe kell menni azzal, hogy ma Magyarországon magas a hétköznapi hivatali korrupció szintje - szögezte le a kormányfő. A tervezett változtatások célja, hogy a "csalárd összejátszás", a korrupció, a hivatali visszaélés ne maradjon feltáratlanul és büntetlenül - mondta. Megfogalmazása szerint az embereknek az a benyomásuk, hogy kijárással, szívességtétellel bármilyen ügyet gyorsan el lehet intézni a hivatali világban, csak így lehet megbízást szerezni az államtól és az önkormányzatoktól. Akiknek pedig a közérdeket kellene védeni, azoknak időnként túlságosan is egy célzott irányba hajlik a kezük a döntéseknél.
Hack Péter szerint nem meggyőző a csomag
- Egyelőre nem győzött meg az előterjesztés arról, hogy látszatintézkedéseknél több fog történni - mondja Hack Péter büntetőjogász, az Antikorrupciós Testület volt tagja. Szerinte a testület által készített stratégiában megfogalmazott prioritások, a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzési folyamatok átláthatóbbá tétele, a fejlesztési támogatások tiszta és átlátható felhasználása, valamint a korrupció visszaszorítása a hatósági engedélyezési eljárások során nem jelennek meg a kormány antikorrupciós csomagjában. Hack Péter hatékonyabbnak tartaná, ha a kormány ezekkel kapcsolatban fogalmazott volna meg javaslatokat.
Hack a közérdekvédelmi hivatal ötletének sem híve, azt mondja, hogy az Állami Számvevőszék vagy az ügyészség keretein belül is lenne mód hatékonyabb fellépésre. - Ha ezeket mégis járhatatlannak tartják, akkor meg kellene teremteni a garanciákat arra, hogy az új hivatal független, pártatlan és hiteles lesz - tette hozzá. Szerinte ugyanis a hivatal elnökének megválasztása - a kormányfő és a köztársasági elnök együttes jelölése alapján az Országgyűlés választaná meg egyszerű többséggel - más politikai konstellációban, vagyis amikor a köztársasági elnök és a miniszterelnök ugyanabból a pártból kerül ki, nem garantálja a függetlenséget.
A pénzjutalomról szólva, amelyet azok kapnának, akik segítenek egy korrupciós ügylet feltárásában, Hack Péter elmondta, hogy az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában alapvetően a nagy ügyekben, mint például a dohánylobbi leleplezése vagy az Enron-botrány használták.
A jogász egyetért ugyanakkor a Transparency International figyelmeztetésével is, jelesül azzal, hogy nagyon kell vigyázni, hogy az eljárás ne hasonlítson a "rossz emlékű besúgásokra". (M. D.)
