Becslések szerint Magyarországon 3700 milliárdos forgalmat bonyolít évente feketegazdaság, ezen belül csak a korrupcióra fordított összeg meghaladja az ezermilliárdot. Ennek ellenére a legkülönbözőbb kutatások hazánkat a korrupció által közepesen fertőzött országok közé sorolják. A Transparency International felmérése szerint 2006-ban 163 ország között a 41., 2007-ben 180 ország közül a 39. voltunk a rangsorban. Ugyanakkor a Gallup International 2006 végén 101 országban végzett felmérése a 78. helyre rangsorolta Magyarországot, holtversenyben Kirgíziával.

Egy korábban, a kormány számára készült tanulmány szerint a megkérdezettek többsége úgy vélte: "nem éri meg bejelentést tenni". Sokan azért nem tesznek semmit, mert nem bíznak a rendőrségben - gyakorta azért nem, mert épp egy rendőr kért és kapott tőlük kenőpénzt. Jelentős azok száma is, akik félnek a retorziótól.

A Gallup 2007-es elemzése szerint az egészségügy után a politikát tartják az emberek a legkorruptabb intézményrendszernek. Tízből négyen gondolják azt, pénzzel vagy szívességgel elérhető, hogy szolgáltatást kapjanak parlamenti és önkormányzati képviselőktől, minisztériumi tisztviselőktől.

A politikai korrupció legfőbb okának a szakértők a párt- és kampányfinanszírozást tartják. Tény, írják, hogy a törvényben előírt 386 millió forintnak egyes pártok a tízszeresét is elköltik a kampányban. Mint ahogy az is, hogy a pártok működési költségeit az állami normatívák nem fedezik. A politikai korrupció okai között említi még a tanulmány a képviselők díjazásának és mentelmi jogának rossz szabályozását, valamint azt, hogy nem szabályozott a pártoknak juttatott adományok nyilvántartása, kezelése, elszámolása.

Magyarországon az emberek kétharmada gondolja azt, hogy "adni kell valamit" az egészségügyi dolgozónak. A rendőrökről, ellenőrökről, pénzügyőrökről a megkérdezettek harmada, az adóellenőrökről és a tanárokról csak minden negyedik, a bírákról és az ügyészekről a megkérdezettek ötöde vélekedett hasonlóképp.

A Magyar Közigazgatási Intézet 2007-ben közzétett felmérése szerint például az önkormányzati közigazgatásban dolgozók havonta találkoznak egy nyilvánvaló esettel. Azonban csak a "kétséget kizáró" ügyekről készül jegyzőkönyv, melyet később átadnak a rendőrségnek, ám ezeknek az ügyeknek a többsége nem jut el a bíróságig.

A közhivatalnokokat az esetek jelentős részében nem a hivatalos iratok közé csúsztatott bankókkal teli borítékkal vesztegetik meg, főleg nem vidéken. A kenőpénz jellemzően ruha, könyv, utazási utalvány formájában ölt testet, de vesztegettek meg már ügyintézőt (sőt minisztériumi tisztviselőt és politikust is) ingyenes használatba adott autóval, földterülettel, ingyenfuvarral és -építőanyaggal. Gyakran nem az kapja a kenőpénzt, akit megvesztegetnek, hanem a rokona, ismerőse.

Jellemző, hogy a kéz kezet mos elvét követve szívességet szívességgel viszonoznak egymásnak a hivatalnokok. Olykor nincs is pénzmozgás, vagy ha mégis, nem ott, ahol a jogtalan előnyt nyújtják és elfogadják - ezért is nehéz ezeket az ügyeket felderíteni, bizonyítani.

A hivatali korrupció legfőbb oka egyfelől az ügyeiket intéző polgárok felkészületlenségében keresendő, másfelől a döntési (ügyintézési) folyamatok átláthatatlanságában. Túlságosan tág körben nyújtanak túlságosan széles mérlegelési lehetőséget a jogszabályok az ügyintézőknek, akikkel szemben a polgárok és a vállalkozók ezért kiszolgáltatottnak érzik magukat. A gazdasági korrupció legfőbb oka - a fentiek mellett - a gazdálkodók túlzott függősége a hatalmon lévőktől. Egy, 500 kis- és középvállalat megkérdezésével végzett felmérés szerint a cégek 70 százaléka "tud olyan esetről", amikor egy másik vállalkozás kenőpénzzel szerzett meg magának állami megbízást.

A gazdasági korrupció ma kifizetődő: aki előnyhöz jut, "nagyot kaszál", aki nem, tönkremegy. A lelepleződés valószínűsége - a közbeszerzési szabályok visszásságai és az ellenőrzés gyengesége miatt - csekély.

Az MDF lemondatná Szijjártót

Lemondásra szólította fel az MDF tegnap Szijjártó Pétert, miután a Fidesz szóvivője a Hírszerző internetes portálnak elismerte, hogy autóját 2006 óta egy autóforgalmazó magánvállalat ingyenes juttatásaként használja, amely vállalat a győri kosárlabdacsapat főszponzora - tartalmazza az MDF közleménye, melyet Karsai Péter képviselő jegyez. Ez nem más, mint korrupció és adócsalás. Szijjártó nem fizet adót az autó után, és a vagyonbevallásában sem tüntette fel a nagy értékű juttatást. Az MDF felszólította a Fideszt, hogy hozzák nyilvánosságra, mely képviselőik mely cégektől kaptak ajándék autót. Ezek a képviselők a cégekkel fizettetik meg a súlyadót, az autók szervizelésének díja után fizetendő általános forgalmi adót. Kérdés, hogy ezek a vállalatok mit kapnak a Fidesztől cserébe, veti fel Karsai Péter. A Fidesz érdemben nem reagált az MDF-közleményre. (Cs. I.)