Korábban megírtuk, hogy a szabálytalan áramvételezés kapcsán börtönbüntetésre ítélt, mélyszegénységben élő romák sorsa megindított néhány filmest, akik arra gondoltak, ha a szemlén megforduló több tízezer ember adakozna, a borsodi faluban vergődő embereken segíteni lehetne. Ezért a hazai filmes szakma legnagyobb ünnepén, három helyszínen állítottak fel standokat, ahol a szolidaritás szimbólumaként egy filmszalagként megfestett sálat kaptak az adományozók. A filmesek - a Szociális Innováció Alapítvány segítségével - személyesen viszik el Borsodba az adományt.

Azt, hogy mi lesz a pénzzel, Salamon András a helyiekre bízná, azaz az érintett sajókazai családok tagjaiból alakult Segítő Kéz Asszonygyülekezetre és a problémáikat jól ismerő Derdák Tiborra, a helyi gimnázium igazgatójára. Derdák azt mondja, azt szeretnék, ha véget érne kálváriájuk, és a leszerelt órákat visszaszerelnék, vagy kártyás mérőket kaphatnának.

Valójában csak az utóbbira van jó esélyük. A visszakapcsolás feltétele ugyanis az, hogy az igénylő részt vegyen az adósságkezelő programban. Ezt a szolgáltatást viszont csak negyvenezer lakos felett köteles biztosítani az önkormányzat. Bár ha a képviselő-testület elkötelezett, beszállhatna egy ilyen programba: az adósság 25 százalékát a családok fizetnék, és a fennmaradó 75 százalék (legfeljebb kétszázezer forint) tíz százaléka terhelné az önkormányzatot, mert a többit a költségvetésből visszakapja. A kártyás fogyasztásmérő viszont jár nekik, és a jogszabályok alapján eddig is járt volna. A szociális törvény szerint ugyanis azoknak jár mérő, akik lakásfenntartási támogatást kapnak, kikapcsolták az áramot, és megállapodást kötnek a szolgáltatóval a hátralékuk rendezéséről. A sajókazaiak közül sokan ilyenek.