Az elkötelezettségtől a spiclikultúráig

A munkapszichológus azt mondja: eddig is lehetőségük volt a dolgozóknak jelenteni a munkahelyükön tapasztalt szabálytalanságokat, például az adócsalást az adóhatóságnál. Szirmay Ágnes szerint a feljelentgetésnek Magyarországon hagyománya, negatív érzelmeket keltő jelentése van. Gyakran az irigység, a rosszindulat motiválja. (Létezik ugyanis egy "feljelentgetős" réteg, amelyet az indulat, a bosszú motivál, s leginkább a szomszéd gyarapodására hívja fel a hatóság figyelmét.) A szakember szerint a feljelentés a felelősségen túl morális kérdés is, hiszen ha az alkalmazott nem jelenti az általa felismert korrupciót, nemcsak jogilag, hanem erkölcsileg is bűntársnak tekinthető. Ugyanakkor kultúra kérdése is, hogy ki miért érez felelősséget, egy adott társadalomban mennyire természetes az, hogy az emberek felelősséget éreznek magukért, és a közös javakért.

Ha olyasmit lát, ami káros a társadalomra, a munkaközösségre, akkor vagy kéz kezet mos alapon hallgat, vagy azért, mert elhárítva a felelősséget, nem akar belekeveredni zűrös ügyekbe. Létezhet ellenkultúra is, ahol a morális határokat átlépők megkérdőjelezését tartják kirívónak, "ugrálásnak", "túlbuzgóságnak". Mindazonáltal felvetődik a bizalom kérdése is, az, hogy mennyire bízunk a hivatalos szervekben, hogy a törvényhozás megfelelően biztosítja-e a tanú védelmét, a titoktartást, illetve a feljelentettet, hogy ártatlanul ne hurcoljanak meg senkit. Szirmay Ágnes megfogalmazása szerint a spiclikultúrának nem szabad teret adni, annak, hogy valaki a névtelenség mögé bújva hárítsa el a felelősséget. Úgy véli, a korrupció visszaszorítása nem könnyű feladat más országokban sem, főleg azért, mert sokszor a társadalom szemet huny a törvénytelenségek láttán. Fontos a társadalom értékítélete is: a korrupció "ügyeskedésnek" számít, vagy mások megkárosításának?

- Felvetődik, hogy mennyire bízunk a hivatalos szervekben. Hogy megfelelően biztosítják-e a tanú védelmét, a titoktartást, illetve a feljelentettet, azt, hogy ártatlanul ne hurcoljanak meg senkit - mondja Szirmay, aki állítja, hogy "a spiclikultúrának", annak, hogy valaki a névtelenség mögé bújva vádoljon, nem szabad teret adni.

Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyeletnél arról tájékoztattak, hogy a hatósághoz tavaly nem érkezett korrupcióval kapcsolatos bejelentés. Emlékezetes ugyanakkor, hogy épp a munkaügyi főfelügyelőség két vezetőjét vették őrizetbe hivatali visszaélés gyanújával tavaly november végén, névtelen bejelentés alapján. Papp Istvánt, a szervezet elnökét és Cseke Zoltán főosztályvezetőt azzal gyanúsítják, hogy nullás igazolásokat adtak ki erre jogosulatlan vállalkozásoknak.

Gedeon András, az OMMF szóvivője lapunknak azt mondta: a munkavállalók a leggyakrabban az alkalmazásukkal kapcsolatos szabálytalanságokat jelzik a felügyelőségeknek. Tavaly több mint 6700 közérdekű panaszt tartalmazó beadvány érkezett az OMMF-hez, ezek mintegy fele névtelen volt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.