Még ha csak egyetlen "ügy", Pásztor Albert ezredes "megmentése" érdekében is, soha nem látott, az MSZP-től némely cigányszervezeten és az SZDSZ helyi vezetőjén át a Magyar Gárdáig terjedő széles nagykoalíció jött létre a hét végén, Miskolcon. Az SZDSZ-es Gusztos Péter (aki nyílt levélben kérte számon a miskolci főrendőrt, hogyan tartják számon származásuk szerint a gyanúsítottakat, s ezzel a Pásztor ideiglenes elmozdítását okozó botrány egyik kirobbantója lett), lapunknak azt mondta: elképedve és csalódottan nézte a "szivárványkoalíciót".

- Azt még értem, hogy a szélsőjobboldal ezt meglovagolva akar bejutni a parlamentbe, de azt nem hittem volna, hogy MSZP-s polgármester árpádsávos zászlók alatt cigányozó gárdistákkal együtt tüntet - jegyezte meg Gusztos. - Puskaporos hordón ülünk és sem a többségi társadalom, sem a cigányság számára nem lesz jó, ha egyszer felrobban - folytatta -, a politikának pedig nem gerjesztenie kell a feszültségeket, hanem megoldást keresnie. Egy rendőri vezetőnek pedig nem az a dolga, hogy botcsinálta társadalomtudósként elméleteket gyártson, hanem, hogy fenntartsa a rendet, vigyázzon a rá bízott emberekre, bőrszíntől függetlenül. Ha erre a rendelkezésre álló eszközökkel nem képes, követeljen több pénzt, több embert, én leszek az első, aki mellé állok.

Gusztos emlékeztetett rá: az ország egykori nagy ipari övezeteiben összeomlott nehézipar helyén szinte semmi nem maradt. A politikának pedig még nincs válasza arra a helyzetre, hogy például cigány férfiak 70-80 százalékának volt állandó munkája, ma csak a töredéküknek. Generációk nőnek fel úgy, hogy a gyerekek alig látnak dolgozó embert a családjukban. És amikor az erőforrások elosztásáért folyik a politikai küzdelem, a romák a sor végén állnak. A cigányság ügye a magyar politika mostohagyereke, a róla szóló diskurzust az elit átengedte a szélsőjobbnak.

A képviselő továbbra is kíváncsi, hogyan tartja számon a kapitány a bűnelkövetők származását. "Csak remélni merem, hogy a Kádár-kor "C" kartotékjának gyakorlata már a múlté. De ennél is súlyosabb talán, amikor Pásztor úr általában beszél a cigányokról, akik "nem csinálnak semmit". Szerinte Pásztor ezzel nem a bűnöző romáknak ártott, hanem azoknak, akik tisztességesen élnek - szögezte le Gusztos Péter, aki szerint Pásztor Albert Európában sehol nem maradhatna hivatalban.

A képviselő kifejtette: Gyurcsány Ferenc állításával ellentétben, Pásztor Albert átvezénylésével, majd a 24 órával későbbi visszahelyezésével a kormány nem állított fel erköcsi mércét. Épp ellenkezőleg: bátorítja az általánosító, előítéletes beszédet.

- Kíváncsi vagyok, hogy az utóbbi idők antirasszista megmozdulásain rendre megjelenő kormányfő az idén kivel fog vonulni a charta megmozdulásain. Azokkal a párttársaival, akik most együtt demonstráltak a "rendőrség védelmében" olyanokkal, akik évek óta minden nemzeti ünnepen kővel dobálják és Molotov-koktélokkal próbálják felgyújtani a rendőröket?

Felmérések szerint a magyar társadalom elsöprő többsége fogékony a cigányozásra. Arra a kérdésre, ennek fényében ő, illetve a miskolci kapitány fejét követelő jogvédők jókor és jó helyen kiáltottak-e rasszizmust, Gusztos a tekintélyes romakutató-jogvédő, Bíró András szavait idézte: a politikai korrektség túlhangsúlyozásával a szocialista és a liberális értelmiség maga is tett azért, hogy ezek a problémák ne legyenek kibeszélve. "Nem azt mondom, hogy hallgassuk el a gondokat, azért küzdök, hogy emberségesen beszéljünk róluk."

A kormány nem állított fel erköcsi mércét