Milyen alapon diktálnak a biztosítók a rendőrségnek?
Ez a gyakorlat olyan messze áll a jogállamiság követelményeitől, mint Makó Jeruzsálemtől - így minősítette a közlekedési kerekasztal hétfői ülésén Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság kormánybiztosa a gépjármű-felelősségbiztosítás rendőri ellenőrzésének jelenlegi gyakorlatát. A kormánybiztos várhatóan ma tájékoztatja a kormányfőt azokról az anomáliákról, amelyek szerinte joggal háborítják fel az autósokat.
Magyarországon minden jármű tulajdonosának felelősségbiztosítást kell kötnie. A rendőr a helyszínen leveheti az autó rendszámát, ha nincs érvényes biztosítása, a tulajdonost pedig 100 ezer forint szabálysértési bírsággal is büntetheti. Egy 2000-ben kiadott belügyminiszteri rendelet szerint az autósoknak közúti ellenőrzéseken igazolniuk kell a biztosítási jogviszony meglétét, máskülönben 30 ezer forintra büntethetők.
A jogviszonyt a kötvény és a havi, negyedéves, féléves vagy éves díj befizetését igazoló csekk együttesen igazolja (csak az egyik vagy a másik kevés!), de a hatóság elfogadja a biztosító külön e célból kiállított igazolását is. Ezt az igazolást különösen azoknak fiontos beszerezni, akik a biztosítást banki átutalással fizetik - már ha nem akarnak bankszámlakivonattal a kesztyűtartójukban közlekedni.
Elvileg semmi szükség ezekre az igazolásokra. Közúti ellenőrzéskor a rendőr rádión vagy számítógéppel a gépjármű-nyilvántartásban másodpercek alatt ellenőrizhetné, ki az autó tulajdonosa, érvényes-e a műszakija, nem körözik-e a járművet, van-e érvényes felelősségbiztosítás. De csak elvileg. Gyakorlatilag ugyanis a szóban forgó belügyminiszteri rendelet a felsorolt iratok ellenőrzésére kötelezi a rendőrt, és bírságolásra, még akkor is, ha van érvényes biztosítása a tulajdonosnak, csak épp nincs nála sem a kötvény, sem a csekk.
De miért is kell a rendőrségnek büntetni, ha az autósnál nincs kötvény, amikor a nyilvántartásból úgyis kiderülne, ha nincs biztosítása? Nemcsak azért, mert egy idejétmúlt rendelet ezt írja elő. A közlekedési kerekasztal hétfői ülésén elhangzottak szerint: a biztosítók kérésére. A társaságok és az őket képviselő szövetség minden év januárjában általában azért bombázza leveleivel a rendőrséget, hogy "még ne büntessenek", mert a decemberi biztosítóváltás idején társaságot váltott ügyfeleket még nem tudták nyilvántartásba venni, s a változásokat nem tudták feltölteni a nyilvántartásba. (Megjegyzendő: az autóst megbüntetik, ha tizenöt napon belül nem jelenti be autója eladását.) Márpedig ha a biztosítók az új ügyfeleik adatait nem küldték tovább, a nyilvántartóban nem a valóságnak megfelelő adatokat tárolnak. Februárban, majd azt követően negyedévente, pedig már azért "könyörögnek" a rendőrségnél, hogy szűrjék ki a felelősségbiztosítást nem fizetőket.
Milyen alapon diktálnak a biztosítók a rendőrségnek? Kondorosi Ferenc szerint teljes a káosz a kérdésben, s a jogszabályi háttér sem egyértelmű - ezért kezdeményezi a miniszterelnöknél a gyakorlat felülvizsgálatát.
Az autósok azért még ne dőljenek hátra. A jogszabály ugyanis még hatályos, s bár az ORFK mossa kezeit, nem ad, mert nem adhat ki olyan utasítást a rendőröknek, hogy hagyják a csudába a biztosítási jogviszony ellenőrzését. Így viszont kizárólag a járőrökön múlik, hogy büntetnek-e vagy sem.
